Angyalgyökér, orvosi

Az Angyalgyökér, orvosi népies neve: Angyélika, angyalfű, arkangyalfű. Az Angyalgyökér, orvosi leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Erőteljes, illatos, évelő növény. Két-háromszorosan szárnyalt tőlevelei tojásdad-lándzsásak, fogas szélűek. Fonákuk kopasz, a levélnyél alapi része felfúvódott hüvely. Összetett ernyővirágzatának színe sárgás vagy zöldes, 20-40 sugarú, a gallérlevelek hiányoznak, számos gallérka levele érdesen szőrös. 5-8 mm hosszú, ikerkaszt termései lapítottak, széles-elliptikusak, a széles szegélybordák hártyásak. Az Angyalgyökér, orvosi elterjedése Folyók, patakok mentén, árkokban. Hazája Észak- és Kelet-Európa Nyugat-Ázsiáig, Közép-Európában is elvadult, és néhány folyómenti területen elterjedt. Hogyan gyűjtsük az Angyalgyökér, orvosi gyógynövényt? A növény minden …

Tudjon meg többet ➢

Aranyvessző, közönséges

Az Aranyvessző, közönséges népies neve: Aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző. Az Aranyvessző, közönséges leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Elterjedése leginkább vágások mellett, ligeterdőkben, gyomtársulások területén jellemző. Dísznövényként kertekben is megtalálható. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a fészekpikkelyeknél. Az Aranyvessző, közönséges elterjedése Vágások, ligeterdők, gyomtársulások. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Aranyvessző, közönséges gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik. Az Aranyvessző, közönséges hatóanyagai: Az aranyvesszőfű triterpén …

Tudjon meg többet ➢

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A Bazsalikom népies neve: Királyfű, németbors. A Bazsalikom leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény. Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések, vagy bevagdaltak, néha pirosra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakosvirágok színe fehér, sárgás, vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm. A bazsalikomból készült tea jó az emésztési zavarokra, gyomorrontásra, lázra, meghűlésre, influenzára, vese- és húgyhólyagbántalmakra, fejfájásra, görcsökre, hányingerre, hányásra, székrekedésre, idegességre, illetve ideges tünetekre,  mivel szélhajtó, lázcsillapító, serkentő, vértisztító, vizelethajtó és idegerősítő hatása van. A Bazsalikom elterjedése Hazája India, melegebb vidékeken világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Bazsalikom gyógynövényt? A szár virágos, leveles felső részét hasznosítják gyógyászati célokra. Fűszer céljára …

Tudjon meg többet ➢

Berkenye (Madárberkenye)

A Berkenye (Madárberkenye) népies neve: Madár- vagy veres berkenye. A Berkenye (Madárberkenye) leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Hegyvidékek erdeiben (fenyvesek, bükkösök, tölgyesek) megtalálható, feltűnően szép piros termésű cserje vagy fa. Laza koronájú, terebélyes, simakérgű fa. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 9-19 hosszúkás, lándzsás levélkével. Virágai sokvirágú sátorvirágzatot alkotnak, a sziromlevelek 4-5 mm hosszúak. Skarlátvörös termései 6-9 mm átmérőjűek, 3 hosszúkás maggal. A Berkenye (Madárberkenye) elterjedése Ligetes lomb- és tűlevelű erdők, Európa, Nyugat-Ázsia és Szibéria, díszfának gyakran ültetik. Hogyan gyűjtsük a Berkenye (Madárberkenye) gyógynövényt? A növény érett termését használják gyógyászati célokra. A termést a fürtről le kell szedni, majd kiterítve meg kell szárítani. Termése nyár vége felé, szeptember gyűjthető, októberben már lehullik. A Berkenye (Madárberkenye) hatóanyagai: A friss termésekben paraszorbinsav, szorbitol, …

Tudjon meg többet ➢

Bodza, fekete

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Bodza, fekete gyógynövényt? Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. A Bodza, fekete hatóanyagai: A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél …

Tudjon meg többet ➢

Bojtorján, nagy

A Bojtorján, nagy népies neve: Keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs. A Bojtorján, nagy leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok. A Bojtorján, nagy elterjedése Útszélek, folyópartok, törmelékek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Bojtorján, nagy gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek …

Tudjon meg többet ➢

Borsmenta

A Borsmenta népies neve: Kámforos menta. A Borsmenta leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos. A levelek nyelesek, hosszúkás tojásdadok, kihegyesedők, fogazott szélűek. A virágok hosszú kocsányon füzérszerűen ülnek, az oldalágakon fejecskét alkotnak. Csak vegetatív úton szaporítható. Számtalan termesztett faja ismert. A Borsmenta elterjedése A fajt a XVII. század végén, Angliában írták le. Azóta termesztésbe vonták, elvadult és betelepült. Hogyan gyűjtsük a Borsmenta gyógynövényt? A növény levelét hasznosítják. Évente általában kétszer aratják, a világos zöld leveleket a szárakról lefosztják, majd megszárítják. A Borsmenta hatóanyagai: Illóolaj: fő komponensként mentol, mellette menton, metil-acetát, mentofurán, kis mennyiségben jazmon, ami hozzájárul az aromás illathoz, ajakosokra jellemző cseranyagok, flavonoidok. A Borsmenta felhasználása: A népi gyógyászat …

Tudjon meg többet ➢

Csalán, nagy

A Csalán, nagy népies neve: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. A Csalán, nagy leírása Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. Kétlaki, csalán- és serteszőrös növény. Levelei keresztben átellenesek, hosszúkás-tojásdadok, a levél alapja szíves, csúcsa kihegyezett, széle durván fűrészes. Füzérszerű porzós, illetve termős virágzatai legtöbbször hosszabbak, mint a levélnyél. Termése hegyes, tojásdad, egymagvú makkocska. A Csalán, nagy elterjedése Ligeterdők, gyomtársulások; az északi félteke mérsékelt övén honos. Hogyan gyűjtsük a Csalán, nagy gyógynövényt? A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig …

Tudjon meg többet ➢

Dió (Közönséges diófa)

A Dió (Közönséges diófa) népies neve: Kulcsos dió. A Dió (Közönséges diófa) leírása A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik. Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió. Terebélyes fa, levelei 7-9 elliptikus ép szélű levélkéből tevődnek össze. A porzós virágok csüngő barkát alkotnak, a termős virágok 2-3-as csomókban állnak az ágvégeken. Csonthéjas diótermése sima, húsos, éretlen állapotban zöld, később barna héj veszi körül. A Dió (Közönséges diófa) elterjedése A növény a Balkán-félszigeten, Délkelet-Ázsiában, Kínában őshonos. Máshol telepítik és sok helyen meghonosodott. Hogyan gyűjtsük a Dió (Közönséges diófa) gyógynövényt? Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon …

Tudjon meg többet ➢

Ezerjófű, kis

Az Ezerjófű, kis népies neve: Epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű. Az Ezerjófű, kis leírása A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem. Csupasz, felálló szárú növény, szára a felső részén kettéágazik. Tőlevélrózsás, a levelei keskenyek és hegyesek. Virágai ernyővirágzatot alkotnak, a pártacső virágzáskor a csészéből kinyúlik, 5-8 cm-es kiszélesedő cimpákkal. Az Ezerjófű, kis elterjedése Erdőirtások, száraz gyepek. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos, kivadult. Hogyan gyűjtsük az Ezerjófű, kis gyógynövényt? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A termesztett ezerjófüvek föld …

Tudjon meg többet ➢