Aloé, orvosi

Az Aloé, orvosi népies neve: Aloe Vera, Aloé. Az Aloé, orvosi leírása A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó évelő növény. Mintegy 300 fajt sorolnak az aloék nemzetségébe. Örökzöld, pozsgás növény. Húsos, pettyezett levelei tömött tőrózsában állnak, amelyek zöld, szürkés- vagy kékeszöld színűek. A meleg száraz, mediterrán régiót kedveli. Élőhelye Afrika és Nyugat-India. Magvetéssel szaporítható, illetve a legtöbb aloé sarjakat nevel, melyekről szaporíthatók is. Április-május a legjobb szaporítási időszak. Az Aloé, orvosi elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Aloé, orvosi gyógynövényt? A növény leveleit használják gyógyászati célokra, melyek egyes részeit különböző célra hasznosítják. Az a sűrű kocsonyás nedv, a növény leveleinek belső részéből származik. Az aloé gél a levél központi területén lévő parenchima sejtek által termelt nyákos anyag, a külső levél epidermisz alatt …

Tudjon meg többet ➢

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A Bazsalikom népies neve: Királyfű, németbors. A Bazsalikom leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény. Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések, vagy bevagdaltak, néha pirosra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakosvirágok színe fehér, sárgás, vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm. A bazsalikomból készült tea jó az emésztési zavarokra, gyomorrontásra, lázra, meghűlésre, influenzára, vese- és húgyhólyagbántalmakra, fejfájásra, görcsökre, hányingerre, hányásra, székrekedésre, idegességre, illetve ideges tünetekre,  mivel szélhajtó, lázcsillapító, serkentő, vértisztító, vizelethajtó és idegerősítő hatása van. A Bazsalikom elterjedése Hazája India, melegebb vidékeken világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Bazsalikom gyógynövényt? A szár virágos, leveles felső részét hasznosítják gyógyászati célokra. Fűszer céljára …

Tudjon meg többet ➢

Bodza, fekete

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Bodza, fekete gyógynövényt? Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. A Bodza, fekete hatóanyagai: A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél …

Tudjon meg többet ➢

Katáng, mezei

A Katáng, mezei népies neve: Katángkóró, kávékatáng, vad cikória. A Katáng, mezei leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, mindenfelé (utak, rétek, szántóföldek, töltések mentén) tömegesen előforduló, jellegzetes kék virágú, évelő növény. Íze keserű. Terpedt, elágazó, tejnedves növény. Az alapon lévő levelek fűrész alakúak, szárnyasan osztottak, a szárlevelek lándzsásak. A 3-4 cm átmérőjű felsőlevél-hónalji és végálló fejecskevirágzatok csak délelőtt nyílnak. Minden virág nyelves, világoskék, ritkán rózsaszín vagy fehér. A Katáng, mezei elterjedése Útszélek, gyomtársulások. Európában, Ázsiában honos, világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Katáng, mezei gyógynövényt? A növénynek gyökerét, vékonyabb szárhajtásait és tőleveleit használják gyógyászati célokra. Gyűjtése október-április, illetve július-augusztus hónapokra esik. A Katáng, mezei hatóanyagai: Keserű szeszkviterpén-laktonok: laktucin és laktukopikrin; fahéjsav-származékok, mint a cikóriasav; flavonoidok; a nemesített változatban 50-60% inulin. A …

Tudjon meg többet ➢

Kutyabenge

A Kutyabenge népies neve: Lángfa, dögfa, ebiszelence, ebsefa, kutyafa, puskaporfa. A Kutyabenge leírása A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozik. A nedves, lápos területeket kedvelő cserje vagy fa. Ágainak kérge szürke, fénytelen, paraszemölcsökkel borított. Magas bokor vagy kis fa, tövis nélküli ágain szürkésfehér parafacsíkokkal. Keresztben átellenes levelei kerek-tojásdadok, épszélűek, mindkét felükön 7-12 íves mellékér fut végig. Öttagú bogernyős virágai a levelek hónaljában vannak. Húsos termése először piros, éretten pedig feketés-lilás. A Kutyabenge elterjedése Nedves, ritkás erdők, mocsarak. Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában honos, Észak-Amerikába behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Kutyabenge gyógynövényt? A növény ujjnyinál vastagabb ágainak kérgét hasznosítják gyógyászati célokra. A vékonyabb ágak kérge gyógyászati szempontból értéktelen. A gyűjtési idő áprilistól augusztusig tart. A Kutyabenge hatóanyagai: A friss kéregben gyomornyálkahártyát irritáló antron- és diantron-glikozidok, …

Tudjon meg többet ➢

Len

A Len népies neve: Kultúrlen, termesztett len, házi len. A Len leírása A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Rostjáért és magjáért termesztett, egyéves növény, 30-80 cm magas. Csak Közép-Európában termesztik. A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5-6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. Csupasz növény, levelei szálas lándzsásak, négyerűek. A szirmok 12-15 mm hosszúak, égszínkékek, a csésze finoman pillás, de nem mirigyes. A termés 6-9 mm nagyságú, gömbölyű toktermés, fényes, hosszú tojásdad, lapos barna, illetve pirosas-barna magokkal, amelyeket vízben áztatás után nyálkaburok vesz körül. A Len elterjedése Már a történelem kezdetén is termesztették, mint olaj- vagy rostnövényt. Vad fajtája a valószínűsíthetően mediterrán származású 2 éves vagy évelő. Hogyan …

Tudjon meg többet ➢

Mustármag

A mustármag gyógynövény hatásai, alkalmazása

Latin neve: Brassica nigra. A mustármag bőrpírt előidéző, bőrizgató, ser­kentő, vizelethajtó, vértisztító hatású gyógynövény, míg na­gyobb mennyiségben hánytatószerként funkcionálhat. A meleg vízbe tett egy kávéskanálnyi összetört mustármag enyhe hashajtó és vértisztító hatá­sú, míg egy evőkanálnyi mennyisége gyorsan meghánytat. Külsőleg a mustárolaj helyi keringésélénkü­lést eredményez. A mustártapaszhoz keverjük hideg vízzel sűrű péppé a mustármag porát, majd kenjük szét egy pamutvászon anyagon. Tegyünk egy vékony anyagot a bőrre és erre helyezzük a mustártapaszt. A pakolást addig tartsuk a bőrön, amíg az égető érzés kíséreté­ben ki nem pirosodik. Ekkor a tapaszt távolítsuk el, a maradék mus­tárt mossuk le a bőrről. A mustártapasz fájdalmakra, rándulásra, gör­csökre, és olyan hideg területekre jó, ahol kerin­gésélénkítésre van szükség. Érzékeny területekre, lágy bőrfelületre ne te­gyük. Ha túl erősnek …

Tudjon meg többet ➢

Őszibarack

Az Őszibarack leírása Antioxidáns hatása révén kitűnő immunerősítő, a bőrt pedig hidratálja, óvja a káros környezeti hatásoktól. Magas szelén– és cinktartalma serkenti a köröm és a haj növekedését, kalcium– és magnéziumtartalma segíti a csontok regenerálódását. Magas rosttartalma miatt jó hatással van az emésztésre, pektintartalma révén igazi anyagcsere-gyorsító. A legjobb, ha étkezés után 2 órával fogyasztja. Az őszibarack elnevezése kicsit megtévesztő, hiszen nyár közepén érik, a helyes megnevezés a barack lenne, de ebbe így gyűjtőnévként beletartozik a kajszibarack is. A baracknak sok fajtája létezik, termésében is eltérőek lehetnek, hiszen van termés mely bolyhos és van ami sima héjú, nektarinként ismert gyümölcs. A rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfa. Levelei lándzsásak, 3-4-szer hosszabbak szélességüknél, többnyire kétszeresen fogazottak, a kocsány sokkal rövidebb mint a levél …

Tudjon meg többet ➢

Rebarbara, tenyeres

A Rebarbara, tenyeres népies neve: Rebarbaragyökér. A Rebarbara, tenyeres leírása A keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik. A Kínából származó növényt hazánkban termesztik. Egy-, illetve többéves faja is létezik. Nagy termetű növény, gyöktörzse répaszerű, levelei nagyok, tenyeresen karéjosak, a levelek tagolatlanok, de akár szárnyasan hasadtak is lehetnek. Virágzata füzérszerű, lepellevelek borítják, a 6 lepellevél a terméséréskor egyforma nagyságú. A Rebarbara, tenyeres elterjedése Közép-Európában néhol gyógy- és dísznövényként termesztik. Őshazája Kína. Hogyan gyűjtsük a Rebarbara, tenyeres gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény föld alatti szervét, a gyökértörzsét használják. A Rebarbara, tenyeres hatóanyagai: A rebarbara gyökértörzs tartalmaz antrakinon glikozid keveréket (reumemodin-, aloéemodin- és reinglikozidok), diantron glikozidokat, cserzőanyagokat és flavonoidokat. A Rebarbara, tenyeres felhasználása: A drogot kis dózisban keserű-fűszeres ízénél fogva étvágyjavítóként és gyomor-bél hurut esetén …

Tudjon meg többet ➢

Ricinus

A Ricinus népies neve: Csodafa, csodafű, jónásfája, jónáskabak, kikojona, kiki, nagysárfű, krisztuskeze, tenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny. A Ricinus leírása A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozik. A trópusokon örökzöld, hazánkban egynyári növény. Magjából hashajtó készül. Gyors növekedésű, fa méretet is elérő lágyszárú növény. Levelei tenyeresen hasogatottak. Füzér alakú virágzata alsó részén porzós virágok állnak, porzóik elágaznak, felettük a piros bibés nőivarú virágok. Termése száraz tüskékkel borított, három részre hasadó tok. Magjai sötétbarnák, szürkésfehér erezetűek. A Ricinus elterjedése Hazája Afrika, a Földközi-tenger mentén meghonosodott. Kedvelt dísznövény. Hogyan gyűjtsük a Ricinus gyógynövényt? A magjának hashajtó olajáért (kasztorolaj, oleum ricini) sok helyen nagy mennyiségben termesztik. A Ricinus hatóanyagai: A ricinus magvait a bennük található zsíros olaj miatt használják gyógyászati célokra. A zsíros olajat …

Tudjon meg többet ➢