Reumaellenes szerek

Angyalgyökér, orvosi

Szerző:

Az Angyalgyökér, orvosi népies neve: Angyélika, angyalfű, arkangyalfű. Az Angyalgyökér, orvosi leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Erőteljes, illatos, évelő növény. Két-háromszorosan szárnyalt tőlevelei tojásdad-lándzsásak, fogas szélűek. Fonákuk kopasz, a levélnyél alapi része felfúvódott hüvely. Összetett ernyővirágzatának színe sárgás vagy zöldes, 20-40 sugarú, a gallérlevelek hiányoznak, számos gallérka levele érdesen szőrös. 5-8 mm hosszú, ikerkaszt termései lapítottak, széles-elliptikusak, a széles szegélybordák hártyásak. Az Angyalgyökér, orvosi elterjedése Folyók, patakok mentén, árkokban. Hazája Észak- és Kelet-Európa Nyugat-Ázsiáig, Közép-Európában is elvadult, és néhány folyómenti területen elterjedt. Hogyan gyűjtsük az Angyalgyökér, orvosi gyógynövényt? A növény minden …

Tudjon meg többet ➢

Aranyvessző, közönséges

Szerző:

Az Aranyvessző, közönséges népies neve: Aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző. Az Aranyvessző, közönséges leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Elterjedése leginkább vágások mellett, ligeterdőkben, gyomtársulások területén jellemző. Dísznövényként kertekben is megtalálható. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a fészekpikkelyeknél. Az Aranyvessző, közönséges elterjedése Vágások, ligeterdők, gyomtársulások. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Aranyvessző, közönséges gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik. Az Aranyvessző, közönséges hatóanyagai: Az aranyvesszőfű triterpén …

Tudjon meg többet ➢

Avokádó

Szerző:

Az Avokádó népies neve: – Az Avokádó leírása A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges. Az Avokádó elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Avokádó gyógynövényt? Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, amit zöldség-gyümölcs boltokban vásárolhatunk meg. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érett gyümölcsöt viszont vajként lehet kenni. Az Avokádó hatóanyagai: Az avokádó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Az Avokádó felhasználása: Olaj: Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére. A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó …

Tudjon meg többet ➢

Babér, közönséges (Laurus nobilis)

Szerző:

A Babér, közönséges népies neve: Albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A Babér, közönséges leírása A babér névadó nemzetsége a babérfélék nemzetségének. Három-négy cserje vagy kis fa méretű babérfajt ismerünk. A nemes babér az a babér, amely a fűszert szolgáltatja, bár jellemzően pusztán babérnak vagy közönséges babérnak nevezzük a voltaképpen nemes babért. A babér lándzsa alakú levelei az egyik legrégebbi fűszernövény, mely ismert. A levél lándzsa alakú, felül fényes, alul matt, bőrszerű növény. Jellegzetes illatú és ízű növény. A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni …

Tudjon meg többet ➢

Bodza, fekete

Szerző:

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Bodza, fekete gyógynövényt? Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. A Bodza, fekete hatóanyagai: A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél …

Tudjon meg többet ➢

Bojtorján, nagy

Szerző:

A Bojtorján, nagy népies neve: Keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs. A Bojtorján, nagy leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok. A Bojtorján, nagy elterjedése Útszélek, folyópartok, törmelékek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Bojtorján, nagy gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek …

Tudjon meg többet ➢

Boróka, közönséges

Szerző:

A Boróka, közönséges népies neve: Borovicskafenyő, gyalogfenyő, közönséges boróka. A Boróka, közönséges leírása A ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó, örökzöld cserje vagy fa. Április-májusban virágzik. Termései az úgynevezett tobozbogyók két évig fejlődnek. Hegyoldalak, puszták, lápos vidékek, legelők növénye. Vadon élő nagyobb állományai hazánkban a Bakonyban és a Duna-Tisza közén vannak, ahova a futóhomok megkötésére telepítették. Oszlop alakú cserje vagy alacsony fa. Tűlevelei hármasával, örvökben, a szártól elállóan helyezkednek el. Színükön kékesfehér csík látható. Kékesfekete bogyótermései 4-9 mm hosszúak. A Boróka, közönséges elterjedése Puszták, sovány gyepek, ritkás tűlevelű erdők az egész északi féltekén. Hogyan gyűjtsük a Boróka, közönséges gyógynövényt? A borókának az érett termését használják gyógyászati célra. A bogyótermés két évig fejlődik, és a második év augusztus-szeptemberében érett, ilyenkor színük barnás fekete, …

Tudjon meg többet ➢

Csalán, nagy

Szerző:

A Csalán, nagy népies neve: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. A Csalán, nagy leírása Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. Kétlaki, csalán- és serteszőrös növény. Levelei keresztben átellenesek, hosszúkás-tojásdadok, a levél alapja szíves, csúcsa kihegyezett, széle durván fűrészes. Füzérszerű porzós, illetve termős virágzatai legtöbbször hosszabbak, mint a levélnyél. Termése hegyes, tojásdad, egymagvú makkocska. A Csalán, nagy elterjedése Ligeterdők, gyomtársulások; az északi félteke mérsékelt övén honos. Hogyan gyűjtsük a Csalán, nagy gyógynövényt? A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig …

Tudjon meg többet ➢

Fehér fűz

Szerző:
Fehér fűz

A Fehér fűz népies neve Fűzfa, fehér. Latin neve: Salix Alba L. (Salicaceae) Nagy termetű, lombhullató fa. Állományalkató faj az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán csak a nedves talajú helyeken érzi jól magát. Magassága 20-25 m, kérge repedezett, bordás, ágai idősebb korban bókolók, vesszői vörösesek vagy zöldessárgák, simák. Levelei lándzsásak, mindkét végükön jól kihegyezettek, 5-10 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, közepüknél a legszélesebbek. A levéllemez éle finoman, szabálytalanul fűrészelt, felül zöld, kopaszodó, fonákján rányomott fénylő selymes szövésű, fehérlő. Innen ered a neve. Sárga vesszejű, erősen csüngő ágú Tristis nevű fajtája a népszerű és gyakran ültetett szomorúfűz. Porzós és termős füzért alkotó virágai március végén, április elején nyílnak. Termésük apró tok. A fehér …

Tudjon meg többet ➢

Fekete mustár

Szerző:

A Fekete mustár népies neve: Barna mustár, francia mustár. A Fekete mustár leírása A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves növény. Szára akár az egy méteres magasságot is elérheti. Hazánkban a magjáért termesztik. Júniusban virágzik, termése pedig július-augusztusban érik. Az alsó levelek lantosan, karéjosan szeldeltek, a felsők hosszúkásak, tagolatlanok. Sziromlevelei 8 mm hosszúak, a csészelevelek felállók. 4 élű, virágzati szárához simuló becőterméseinek csőre rövid, vékony. A magok íze kezdetben olajos, valamivel később égetően csípős. A Fekete mustár elterjedése Szántók, törmelékes területek, vízpartok. Hazája jobbára Dél- és Nyugat-Európa, csaknem világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Fekete mustár gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény magját használják, amelynek szedési ideje augusztusra esik. A Fekete mustár hatóanyagai: A növényi drog szinigrin glükozinolátot tartalmaz, …

Tudjon meg többet ➢