Panaszok szerint

Vadgesztenye

Szerző:

A Vadgesztenye népies neve: Bokrétafa, lógesztenye. A Vadgesztenye leírása A vadgesztenyefélék (Hippocastanaceae) családjába tartozik. Tizenöt faja létezik. Hazája Elő-Ázsia és a Balkán-félsziget. . Megtalálható utak mentén, parkokban, temetőkben. Hazánk egyik közkedvelt díszfája. Virágja fürtös virágzatot alkot. Magas termetű fa, levelei 5-7 levélkéből tenyeresen összetettek. Virágai tömött, felálló bugavirágzatban nyílnak. Sziromlevelei fehérek, tövükön sárgás vagy pirosas folttal. Termése gömbölyded, tüskés tok, nagy magjai barnák. A Vadgesztenye elterjedése Hazája Délkelet-Európa, Nyugat-Ázsia; gyakran ültetett dísz- és útsorfa. Hogyan gyűjtsük a Vadgesztenye gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják. Gyűjtési ideje április-május; június-július. A Vadgesztenye hatóanyagai: Triterpén-szaponinok, és glikozidok komplexe, flavonoidok, proantocianidok, katechin cserzőanyagok. A levelekben és a kéregben oxikumarin-glikozidok is találhatók, mint az eszkulin, fraxin és szkopolin. Mag: Mintegy …

Tudjon meg többet ➢

Varjúháj, borsos

Szerző:

A Varjúháj, borsos népies neve: Báránycsecs, hájfű, szakafű, kukacszaka, sírfű, párkányfű, sárgagyopár, borsos szaka A Varjúháj, borsos leírása A varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó, sziklás, köves helyeket, s napot kedvelő, csípős ízű, pozsgás évelő növény. Megszárítva elveszti csípősségét. A varjúháj rendkívül jó szárazságtűrő növény. Elviseli a hosszan tartó, extrém szárazságot, a tűző napot is. Gyepet alkotó, kopasz hajtásrendszerű növény. Húsos levelei sarkantyú nélküliek, 4-6 hosszanti sorba rendezettek. A sziromlevelek kihegyezettek, mintegy 7 mm hosszúak. A Varjúháj, borsos elterjedése Sziklagyepek, falak, száraz lejtők. Hazája Európa, Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Varjúháj, borsos gyógynövényt? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A növény virágzó hajtását hasznosítják gyógyászati célokra. A Varjúháj, borsos hatóanyagai: …

Tudjon meg többet ➢

Vasfű, közönséges

Szerző:

A Vasfű, közönséges népies neve: Acélfű, uborkafű, közönséges vasfű. A Vasfű, közönséges leírása A vasfűfélék (Verbenaceae) családjába tartozik. Parlagokon, folyópartokon, utak mentén termő, évelő növény. Szárazságtűrő és napfényt kedvelő növény. Alul fásodó, mereven felálló szárú növény. Levelei egyszerűen szárnyasan szeldeltek vagy háromhasábúak, a szeletek bevagdalt csipkések. Virágzata laza füzérben álló álfüzér. 3-5 mm hosszú pártája fehéres vagy halványlila, két cimpája nem feltűnő. A Vasfű, közönséges elterjedése Törmelékes helyek, útszélek, rétek. Hazája Európa, az északi területek kivételével, Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia, szinte világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Vasfű, közönséges gyógynövényt? Gyógyászati célra a növény virágos, leveles hajtásának felső részét használják. A növény a nyári hónapokban virágzik, gyűjtési ideje július-augusztusra esik. A Vasfű, közönséges hatóanyagai: A növényi drog, amely enyhén sós ízű, iridoid glikozidokat …

Tudjon meg többet ➢

Vérfű, őszi

Szerző:

A Vérfű, őszi népies neve: Vérharmatfű, vérszopóka. A Vérfű, őszi leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Nyirkos rétek, erdők, lápok évelő növénye. Kaszattermése van. Páratlanul szárnyalt levelei tőlevélrózsát alkotnak, a csupasz levélkék hosszú nyelűek, tojásdadok, fonákuk világoszöld, mindkét oldalon több mint 12 fog látható. A virágok tömött, hosszúkás-tojásdad fejecskében nyílnak, többnyire kétivarúak, sötét barnáspiros 4 cimpájú csészével, sziromlevelük nincs. A Vérfű, őszi elterjedése Nedves rétek, mocsárrétek. Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában honos. Hogyan gyűjtsük a Vérfű, őszi gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény virágzó hajtását hasznosítják, melyet július-augusztusban gyűjtenek. A Vérfű, őszi hatóanyagai: A növény triterpén glikozidokat (szangviszorbint), cseranyagokat (ellagitanninokat), flavonoidokat tartalmaz. A Vérfű, őszi felhasználása: Hatóanyag tartalma alapján a növény jelentős a népi gyógyászatban: a virágos hajtás és a gyökér hasmenés ellen, …

Tudjon meg többet ➢

Veronika, orvosi

Szerző:

A Veronika, orvosi népies neve: Vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja. Veronika, orvosi leírása A tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozik. Rétek, erdők, utak mentén, cserjésekben előforduló, évelő növény. A földön kúszó szőrözött növény, csak a virágzati szár felálló. Az átellenes, rövid nyelű levelek tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A virágok megnyúlt fürtben nyílnak, a párta halványkék, sötéten csíkozott, 6-7 mm átmérőjű, 4 egyenlőtlen csücsökkel. A Veronika, orvosi elterjedése Sovány réteken, rézsűk mentén, világos erdőkben, törpecserjésekben fordul elő. Hazája Európa, Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Veronika, orvosi gyógynövényt? Gyógyászati célra a virágzó hajtást hasznosítják, ami június-augusztus folyamán gyűjthető. A Veronika, orvosi hatóanyagai: A növény iridoidokat (katalpolt, veronikozidot, verprozidot), flavonoidokat, triterpén szaponinokat, fahéjsavszármazékokat tartalmaz. A Veronika, orvosi felhasználása: Ma már csak ritkán használják, főleg a …

Tudjon meg többet ➢

Zsálya, orvosi

Szerző:

A Zsálya, orvosi népies neve: Kerti zsálya. A Zsálya, orvosi leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, Dél-Európa karsztjain tömegesen termő, hazánkban termesztett, bokros, illatos félcserje. Jellegzetes illatú évelő félcserje. Hajtásait sűrű szürkésfehér szőrök borítják. Érdes levelei lándzsásak vagy tojás alakúak, szélük csipkés. A virágok pártája 20-35 mm hosszú, többnyire világoslila, álörvökből összetett álfüzéreket alkotnak. A csésze 10-14 mm hosszú, 5-8 mm-es fogazattal. A Zsálya, orvosi elterjedése Széles körben termesztik, meleg éghajlatú tájakon kivadult. Őshazája a Balkán-félsziget. Hogyan gyűjtsük a Zsálya, orvosi gyógynövényt? A zsálya leveleit használják gyógyászati célra. A leveleket száraktól lefosztva júniustól júliusig kell gyűjteni. A Zsálya, orvosi hatóanyagai: Rendkívül sok hatóanyagot tartalmaz: illóolajat, cserzőanyagokat (rozmaringsavat, oleánolsavat), diterpéneket (karnozolt), flavonoidokat (szalvigenint, luteolint). Az illóolaja tartalmaz tujont, kámfort, borneolt, eukaliptolt, …

Tudjon meg többet ➢

Zsurló, mezei

Szerző:

A Zsurló, mezei népies neve: Bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű A Zsurló, mezei leírása A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges. A gyógynövény flavonoidokat, kovasavat, csekély arányban alkaloidokat, hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz. Steril, nyáron zöld, 3-4 mm vastag, barázdált és sűrűn, örvösen elágazó hajtásokkal rendelkező növény. A főszár hüvelyén 6-12 sötétbarna, keskeny fehérszélű fog, rövidebb, mint a hozzá tartozó ágak alsó internódiuma. Aporofillumfüzére tavasszal jelenik meg, sárgásbarna és nem elágazó, a spórák érése után elhal. A Zsurló, mezei elterjedése Szántók, erdőszélek, gyomtársulások. Az északi féltekén honos, ahonnan továbbterjedt. Hogyan gyűjtsük a Zsurló, mezei gyógynövényt? A mezei zsurló …

Tudjon meg többet ➢