Angyalgyökér, orvosi

Az Angyalgyökér, orvosi népies neve: Angyélika, angyalfű, arkangyalfű. Az Angyalgyökér, orvosi leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Erőteljes, illatos, évelő növény. Két-háromszorosan szárnyalt tőlevelei tojásdad-lándzsásak, fogas szélűek. Fonákuk kopasz, a levélnyél alapi része felfúvódott hüvely. Összetett ernyővirágzatának színe sárgás vagy zöldes, 20-40 sugarú, a gallérlevelek hiányoznak, számos gallérka levele érdesen szőrös. 5-8 mm hosszú, ikerkaszt termései lapítottak, széles-elliptikusak, a széles szegélybordák hártyásak. Az Angyalgyökér, orvosi elterjedése Folyók, patakok mentén, árkokban. Hazája Észak- és Kelet-Európa Nyugat-Ázsiáig, Közép-Európában is elvadult, és néhány folyómenti területen elterjedt. Hogyan gyűjtsük az Angyalgyökér, orvosi gyógynövényt? A növény minden …

Tudjon meg többet ➢

Ánizs

Az Ánizs népies neve: Bécsi kömény, illatos ánizs. Az Ánizs leírása Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozik. A Földközi-tenger területéről származó, hazánkban termesztett egyéves, illatos növény. Íze, kellemes, édes-fűszeres. Finoman szőrözött, jellegzetes illatú növény, szára hengeres, bordázott. Tőlevelei 3-5-szörösen, szárnyasan összetettek, szárlevelei felfelé haladva szeldeltek, majd sallangosak. Összetett ernyővirágzata gallérok nélküli, kevés számú gallérkalevele szálas. Szürkészöld, körte alakú ikerkasza termései 3-5 mm hosszúak, felületük rövid serteszőrökkel és kiemelkedő bordákkal fedett, csúcsukon bibemaradvány. Az Ánizs elterjedése Hazája a Földközi-tenger keleti partvidéke, gyakran termesztik, esetenként elvadul. Hogyan gyűjtsük az Ánizs gyógynövényt? A növény apró, tojásdad alakú termését használják gyógyászati célra. Júliusban virágzik, termése augusztus-szeptember hónapban szedhető. Az Ánizs hatóanyagai: Illóolaj, amelyek fő alkotórésze és illathordozója transz-anetol, metil-kavikol és ánizsaldehid; kumarinok. Az Ánizs felhasználása: …

Tudjon meg többet ➢

Articsóka, kerti

Az Articsóka, kerti népies neve: Olaszparaj. Az Articsóka, kerti leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik. Erős habitusú növény, kissé tüskés vagy tüskétlen, egyszerű vagy szárnyasan hasadt levelekkel. A fészekvirágzat nagy, 8-15 cm átmérőjű, benne kék, csöves virágok. A fészekpikkelyek alsó része húsos, tompa tojásdad, lekerekített vagy tüskék, hegyes függelékkel. Az Articsóka, kerti elterjedése A legtöbb termesztett faj a Földközi-tenger partvidékén fordul elő és zöldségként termesztik, Közép-Európában is elterjedt. Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről származó vad articsóka fajból nemesítették. Hogyan gyűjtsük az Articsóka, kerti gyógynövényt? A hazai gyógynövényboltokban, piacokon beszerezhető. Az Articsóka, kerti hatóanyagai: Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák, melyek a feldolgozás során keletkező klorogénsavat, cinarint tartalmaz, valamint megtalálhatók …

Tudjon meg többet ➢

Benedekfű

A Benedekfű népies neve: Áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs. A Benedekfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Bencés szerzetesek hozták Itáliából hazánkba és kolostorkertekben termesztették. Mediterrán vidékeken vadon élő, hazánkban termesztett, egyéves növény. Íze rendkívül keserű. A bogáncshoz hasonló növény. Mélyen kacúros, tövises, fogazott, pókhálósan szőrözött, mirigyes-ragacsos levelekkel. A 2,5-3,5 cm hosszú fészekvirágzatot körülveszik a felső levelek, sárga csöves virágokból áll. A gallérlevelek barnák, a külsők rövidek, egyszerűek, a belsők szárnyasan elágazók, tövisesek. A Benedekfű elterjedése A Földközi-tenger partvidékén, Kelet-Európában, itt ritkán termesztik és elvadul. Hogyan gyűjtsük a Benedekfű gyógynövényt? A növény oldalhajtásait, valamint felső 30-40 cm hosszú virágos, leveles részét alkalmazzák gyógyászati célokra. Fontos, hogy árnyékos helyen szárítsuk, mert a napfényre érzékeny és hamar kifakul. A növényt …

Tudjon meg többet ➢

Citromfű

A Citromfű népies neve: Orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke. A Citromfű leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Erős citromillatú növény. Tojásdad vagy hosszúkás leveleinek széle csipkés-fűrészes, fonákuk majdnem kopasz. 3-6 virágú álörvei a levelek hónaljában nyílnak. A virágok kb. 1 cm hosszúak, fehérek vagy kékesek. A csésze hengeres, harang alakú. A Citromfű elterjedése Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje. Máshol termesztik, gyakran elvadul. Hogyan gyűjtsük a Citromfű gyógynövényt? Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, amely július-augusztusra esik. A Citromfű hatóanyagai: Illóolaj, melynek fő komponense és illathordozója a citrál, továbbá citronellál, kariofillén, linalool …

Tudjon meg többet ➢

Ezerjófű, kis

Az Ezerjófű, kis népies neve: Epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű. Az Ezerjófű, kis leírása A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem. Csupasz, felálló szárú növény, szára a felső részén kettéágazik. Tőlevélrózsás, a levelei keskenyek és hegyesek. Virágai ernyővirágzatot alkotnak, a pártacső virágzáskor a csészéből kinyúlik, 5-8 cm-es kiszélesedő cimpákkal. Az Ezerjófű, kis elterjedése Erdőirtások, száraz gyepek. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos, kivadult. Hogyan gyűjtsük az Ezerjófű, kis gyógynövényt? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A termesztett ezerjófüvek föld …

Tudjon meg többet ➢

Fecskefű, vérehulló

A Fecskefű, vérehulló népies neve: Aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű. A Fecskefű, vérehulló leírása A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén élő évelő növény. Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle. Narancssárga tejnedvű növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, a szárnyak ovális alakúak, durván csipkézettek, vagy hasogatottak, virágai 1-2 cm szélesek. A Fecskefű, vérehulló elterjedése Gyomtársulások, cserjés útszélek és kertek. Egész Európában és Ázsiában elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Fecskefű, vérehulló gyógynövényt? A növény felhasználandó része a gyökér és a virágos hajtás. Teljes virágzáskor gyűjtik a tavaszi hónapokban, néha gyökérzettel. A gyökérzetet ősszel vagy tavasszal szedik. A Fecskefű, vérehulló hatóanyagai: A növényben megtalálható alkaloid keverék mintegy 30 alkaloidból (koptizin, kelidonin, berberin, …

Tudjon meg többet ➢

Fekete üröm

A Fekete üröm népies neve: Közönséges üröm, taplóüröm. A Fekete üröm leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, erdőszélek, kertek alja, parlagon hagyott területek gyakori növénye. Tömegesen termő, évelő növény. A növény csak enyhén aromás, egy-kétszeresen, szárnyasan összetett levelei színi oldalon szürkészöldek. Fonáki oldaluk fehéren molyhos, a végső bevágás lándzsás, tüskézett. A fészekvirágzat hosszú, tojásdad, 2-3 mm átmérőjű, sárga vagy pirosas-barna, csöves virágokból áll. A Fekete üröm elterjedése Törmelékeken, utak mentén, folyópartokon fordul elő. Európában, Ázsiában honos, elvadult. Hogyan gyűjtsük a Fekete üröm gyógynövényt? Gyógyteakészítéshez a felső virágzó hajtást használják, melyet június-július hónapban gyűjtenek. Íze keserű. Ritkán a növény gyökerét is gyűjtik. A Fekete üröm hatóanyagai: A drog illóolajat (kámfort, cineolt, borneolt, tujont), szeszkviterpén laktonokat, flavonoidokat, kumarinokat tartalmaz. A Fekete üröm …

Tudjon meg többet ➢

Fodormenta

A Fodormenta népies neve: Köményes menta, kerti menta. A Fodormenta leírása Az ajakosvirágzatúak (Labiatae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő növény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A levelek csupaszak, vagy csak erekben szőrözöttek, ülők, hosszúkás-tojásdadok, vagy lándzsásak, legtöbbször a levél közepénél kiszélesedők, zöldek. Levele ráncos és fogazott. A virágok kicsik, halvány ibolyakékek vagy fehérek. Hosszú végálló fürtbe tömörülnek. A Fodormenta elterjedése Termesztett fűszer- és gyógynövény. Származása nem ismert. Hogyan gyűjtsük a Fodormenta gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A Fodormenta hatóanyagai: Illóolaj „”tipikus fodormenta ízanyagot adó”” dihidrokuminalkohol- és dihidrokarveol-acetáttal, főkomponensként karvonnal, nem tartalmaz mentolt; ajakosokra jellemző cseranyagok, flavonoidok. A Fodormenta felhasználása: A népi gyógyászat időnként használja étvágyjavító, emésztés …

Tudjon meg többet ➢

Gyermekláncfű

A Gyermekláncfű népies neve: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág Gyermekláncfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, mindenhol megélő, elterjedt évelő növény. Élénk sárga virágzata koratavasztól tőkocsányon virít. Üde zöld levelei jellegzetesen fogazottak. Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Fantasztikus alkalmazkodóképességű növény, bárhová is repíti „ejtőernyős” magjait a szél, kihajt. Tejnedvet termelő, alakgazdag fajcsoport. A levelek többnyire mélyen szeldeltek, kacúrosak, tőlevélrózsát alkotnak. A fészekvirágzat 3,5-5,5 cm átmérőjű, a levél és fészekpikkely nélküli szár végén helyezkedik el, csak nyelves virágok alkotják. Gyermekláncfű elterjedése Dús réteken, legelőkön, gyomtársulásokban fordul elő. Ma világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Gyermekláncfű gyógynövényt? A növény levelét, föld feletti …

Tudjon meg többet ➢