Izületi és izomfájdalmak elleni szerek

Babér, közönséges (Laurus nobilis)

Szerző:

A Babér, közönséges népies neve: Albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A Babér, közönséges leírása A babér névadó nemzetsége a babérfélék nemzetségének. Három-négy cserje vagy kis fa méretű babérfajt ismerünk. A nemes babér az a babér, amely a fűszert szolgáltatja, bár jellemzően pusztán babérnak vagy közönséges babérnak nevezzük a voltaképpen nemes babért. A babér lándzsa alakú levelei az egyik legrégebbi fűszernövény, mely ismert. A levél lándzsa alakú, felül fényes, alul matt, bőrszerű növény. Jellegzetes illatú és ízű növény. A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni …

Tudjon meg többet ➢

Fehér fűz

Szerző:
Fehér fűz

A Fehér fűz népies neve Fűzfa, fehér. Latin neve: Salix Alba L. (Salicaceae) Nagy termetű, lombhullató fa. Állományalkató faj az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán csak a nedves talajú helyeken érzi jól magát. Magassága 20-25 m, kérge repedezett, bordás, ágai idősebb korban bókolók, vesszői vörösesek vagy zöldessárgák, simák. Levelei lándzsásak, mindkét végükön jól kihegyezettek, 5-10 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, közepüknél a legszélesebbek. A levéllemez éle finoman, szabálytalanul fűrészelt, felül zöld, kopaszodó, fonákján rányomott fénylő selymes szövésű, fehérlő. Innen ered a neve. Sárga vesszejű, erősen csüngő ágú Tristis nevű fajtája a népszerű és gyakran ültetett szomorúfűz. Porzós és termős füzért alkotó virágai március végén, április elején nyílnak. Termésük apró tok. A fehér …

Tudjon meg többet ➢

Fekete nadálytő

Szerző:

A Fekete nadálytő népies neve: Forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár. A Fekete nadálytő leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Érdesen szőrös növény, levelei tojásdad lándzsásak, mindkét végükön elkeskenyedők. A levélnyél szárnyas, a szárnyak az alatta álló levélig lefutók. Az 1-2 cm hosszú párta henger alakú. 5 rövid cimpájú, színe többnyire ibolyás-piros, de sárgásfehér is lehet. A csészelevelek hosszan kihegyezettek. 4 makkocska termése sima és fényes. A Fekete nadálytő elterjedése Nedves rétek, patakpartok, útszélek. Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein. Hogyan gyűjtsük a Fekete nadálytő gyógynövényt? A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti …

Tudjon meg többet ➢

Gyermekláncfű

Szerző:

A Gyermekláncfű népies neve: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág Gyermekláncfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, mindenhol megélő, elterjedt évelő növény. Élénk sárga virágzata koratavasztól tőkocsányon virít. Üde zöld levelei jellegzetesen fogazottak. Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Fantasztikus alkalmazkodóképességű növény, bárhová is repíti „ejtőernyős” magjait a szél, kihajt. Tejnedvet termelő, alakgazdag fajcsoport. A levelek többnyire mélyen szeldeltek, kacúrosak, tőlevélrózsát alkotnak. A fészekvirágzat 3,5-5,5 cm átmérőjű, a levél és fészekpikkely nélküli szár végén helyezkedik el, csak nyelves virágok alkotják. Gyermekláncfű elterjedése Dús réteken, legelőkön, gyomtársulásokban fordul elő. Ma világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Gyermekláncfű gyógynövényt? A növény levelét, föld feletti …

Tudjon meg többet ➢

Kámforfa

Szerző:

Neve: Kámfor, Kámforfa (Cinnamomum camphora Laureaceae) Felhasznált részei, azaz a drogok: Leveléből kivont mézgagyantája. A Kámforfa fűszeres, keserű ízű, meleg, belső­leg mérgező. Érintett szervek: Szív, tüdő, máj. A Kámforfa hatóanyagai Tartalmaz egy jobbra forgató ke­tont, illóolajat, amelynek fő alkotóeleme a D-kámfor, és egyéb anyagokat. A kámforfa felhasználása A kámfor elsősorban kámforos olaj formájában ismert, amit a kámforfa kristályainak oliva- vagy más semleges olajban való oldásával állítanak elő. A kámforos olajat heveny vagy idült tüdő és hörgő megbetegedések kezelésére a bőrbe kell dörzsölni a tüdő fölött. Fagyás esetén közvetle­nül a fagyott végtagra, a fagyás okozta fekélyre kell tenni, balzsamként pedig izomfájdalmak ke­zelésére használható. Minthogy mérgező és vi­gyázatlanul alkalmazva esetleg végzetes is lehet, belsőleg csak igen óvatosan, kis adagokban sza­bad használni. A …

Tudjon meg többet ➢

Kerti ruta

Szerző:
Kerti ruta gyógynövény

Neve: Kerti ruta (Ruta graveolens Rutaceae) A Kerti ruta felhasznált részei, avagy a drogok: Föld feletti részek. A Kerti ruta íze Keserű, csípős, meleg. A Kerti ruta alkalmazása Máj, lép, idegek, inak, méh, keringés. A Kerti ruta összetevői Illóolaj, flavonoidok, ezen belül rutin, csersav, pektin, kolin. A Kerti ruta hatása Görcsoldó, menstruációt elősegítő, ser­kentő, bőrizgató. A kerti rutát ideggörcsök, neuralgia, sérülés, gör­csök kezelésére, a feszült izmok és inak ellazítására használják külsőleg, alkoholos tinktúra, vagy olaj formájában. Alkalmazható belsőleg is, de csak módjával. A fülfájás enyhítésére csep­pentsünk néhány csepp olajat (amely a szoká­sos eljárással, az összezúzott növény olívaolajba ártatásával készíthető) egy vattapamatra és dug­juk a fülbe; gyereknek, felnőttnek egyaránt hasz­nál. A kínaiak gyógyászat nyugtatónak használja a ruta tinktúráját, valamint reumás fájdalmak …

Tudjon meg többet ➢

Mustármag

Szerző:
A mustármag gyógynövény hatásai, alkalmazása

Latin neve: Brassica nigra. A mustármag bőrpírt előidéző, bőrizgató, ser­kentő, vizelethajtó, vértisztító hatású gyógynövény, míg na­gyobb mennyiségben hánytatószerként funkcionálhat. A meleg vízbe tett egy kávéskanálnyi összetört mustármag enyhe hashajtó és vértisztító hatá­sú, míg egy evőkanálnyi mennyisége gyorsan meghánytat. Külsőleg a mustárolaj helyi keringésélénkü­lést eredményez. A mustártapaszhoz keverjük hideg vízzel sűrű péppé a mustármag porát, majd kenjük szét egy pamutvászon anyagon. Tegyünk egy vékony anyagot a bőrre és erre helyezzük a mustártapaszt. A pakolást addig tartsuk a bőrön, amíg az égető érzés kíséreté­ben ki nem pirosodik. Ekkor a tapaszt távolítsuk el, a maradék mus­tárt mossuk le a bőrről. A mustártapasz fájdalmakra, rándulásra, gör­csökre, és olyan hideg területekre jó, ahol kerin­gésélénkítésre van szükség. Érzékeny területekre, lágy bőrfelületre ne te­gyük. Ha túl erősnek …

Tudjon meg többet ➢

Rozmaring

Szerző:

A Rozmaring népies neve: Antósfű, rozmarin, szagos rozmaring A Rozmaring leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, mediterrán növény. Hazánkban cserépben nevelhető, fagyérzékeny illatos félcserje. Termesztése esetén homokos, meszes, száraz talajba ültessük, és mérsékelten locsoljuk. Virágzása márciustól májusig tart. Örökzöld, erős illatú cserje. Keskeny, egyenes leveleinek szélei lefelé görbülnek. A mélyzöld levelek fonákja molyhosan fehér. A kétcimpájú virágok hossza 10-12 mm, színük kék, világoskék vagy rózsaszín. A két porzó hosszan túlnyúlik a sziromleveleken. A Rozmaring elterjedése Örökzöld cserjések. A Földközi-tenger mellékén honos, máshol dísz- fűszer- és gyógynövényként termesztik. Hogyan gyűjtsük a Rozmaring gyógynövényt? A növény leveleit és felső, virágos hajtását hasznosítják. A Rozmaring hatóanyagai: A növény illóolajat (cineolt, kámfort), keserű-(diterpéneket) és cseranyagokat, flavonoidokat, triterpénsavakat, tartalmaz. A Rozmaring felhasználása: Külsőleg elsősorban az …

Tudjon meg többet ➢

Vadgesztenye

Szerző:

A Vadgesztenye népies neve: Bokrétafa, lógesztenye. A Vadgesztenye leírása A vadgesztenyefélék (Hippocastanaceae) családjába tartozik. Tizenöt faja létezik. Hazája Elő-Ázsia és a Balkán-félsziget. . Megtalálható utak mentén, parkokban, temetőkben. Hazánk egyik közkedvelt díszfája. Virágja fürtös virágzatot alkot. Magas termetű fa, levelei 5-7 levélkéből tenyeresen összetettek. Virágai tömött, felálló bugavirágzatban nyílnak. Sziromlevelei fehérek, tövükön sárgás vagy pirosas folttal. Termése gömbölyded, tüskés tok, nagy magjai barnák. A Vadgesztenye elterjedése Hazája Délkelet-Európa, Nyugat-Ázsia; gyakran ültetett dísz- és útsorfa. Hogyan gyűjtsük a Vadgesztenye gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják. Gyűjtési ideje április-május; június-július. A Vadgesztenye hatóanyagai: Triterpén-szaponinok, és glikozidok komplexe, flavonoidok, proantocianidok, katechin cserzőanyagok. A levelekben és a kéregben oxikumarin-glikozidok is találhatók, mint az eszkulin, fraxin és szkopolin. Mag: Mintegy …

Tudjon meg többet ➢

Veronika, orvosi

Szerző:

A Veronika, orvosi népies neve: Vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja. Veronika, orvosi leírása A tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozik. Rétek, erdők, utak mentén, cserjésekben előforduló, évelő növény. A földön kúszó szőrözött növény, csak a virágzati szár felálló. Az átellenes, rövid nyelű levelek tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A virágok megnyúlt fürtben nyílnak, a párta halványkék, sötéten csíkozott, 6-7 mm átmérőjű, 4 egyenlőtlen csücsökkel. A Veronika, orvosi elterjedése Sovány réteken, rézsűk mentén, világos erdőkben, törpecserjésekben fordul elő. Hazája Európa, Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Veronika, orvosi gyógynövényt? Gyógyászati célra a virágzó hajtást hasznosítják, ami június-augusztus folyamán gyűjthető. A Veronika, orvosi hatóanyagai: A növény iridoidokat (katalpolt, veronikozidot, verprozidot), flavonoidokat, triterpén szaponinokat, fahéjsavszármazékokat tartalmaz. A Veronika, orvosi felhasználása: Ma már csak ritkán használják, főleg a …

Tudjon meg többet ➢