Áfonya, fekete

Az Áfonya, fekete népies neve: Kukojsza. Az Áfonya, fekete leírása A fekete áfonya a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40 cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él. Lombhullató törpe cserje, zöld, szegletes ágakkal. Levelei csúcsos tojásdadok, finoman fűrészesek, mindkét oldalukon zöldek. Magános, gömb alakú levélhónalji virágai zöldes színűek, 4-5 rövid csücsökkel. Termései kékesfeketék, levelük bíborvörös. Az Áfonya, fekete elterjedése Tűlevelű erdők, lomberdők, törpecserjések. Európában, Észak-Nyugat Ázsiában. Hogyan gyűjtsük az Áfonya, fekete gyógynövényt? A növény gyenge, leveles hajtásait, és érett termését gyűjtik. Bogyótermései mélykék színűek, hamvasak, ízük kellemes. A cserje május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik. Az Áfonya, fekete hatóanyagai: A levél (Myrtilli folium) cseranyagokat, flavonoidokat, iridoidokat, króm és mangán vegyületeket tartalmaz. …

Tudjon meg többet ➢

Kámforfa

Neve: Kámfor, Kámforfa (Cinnamomum camphora Laureaceae) Felhasznált részei, azaz a drogok: Leveléből kivont mézgagyantája. A Kámforfa fűszeres, keserű ízű, meleg, belső­leg mérgező. Érintett szervek: Szív, tüdő, máj. A Kámforfa hatóanyagai Tartalmaz egy jobbra forgató ke­tont, illóolajat, amelynek fő alkotóeleme a D-kámfor, és egyéb anyagokat. A kámforfa felhasználása A kámfor elsősorban kámforos olaj formájában ismert, amit a kámforfa kristályainak oliva- vagy más semleges olajban való oldásával állítanak elő. A kámforos olajat heveny vagy idült tüdő és hörgő megbetegedések kezelésére a bőrbe kell dörzsölni a tüdő fölött. Fagyás esetén közvetle­nül a fagyott végtagra, a fagyás okozta fekélyre kell tenni, balzsamként pedig izomfájdalmak ke­zelésére használható. Minthogy mérgező és vi­gyázatlanul alkalmazva esetleg végzetes is lehet, belsőleg csak igen óvatosan, kis adagokban sza­bad használni. A …

Tudjon meg többet ➢

Libapimpó

A Libapimpó népies neve: Dinnyeszagúfű, Isten abroszkája, lúdhizlalófű, létrafű, libavirág, lúdpázsit, pipefű, pipehúr, récefű. A Libapimpó leírása Heverő, tarackos szárú, a szárcsomóknál legyökeresedő és levélrózsát képző növény. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fűrészes, fonákuk ezüstösen selymes-molyhos. Gyakran a levélszín is hasonló, vagy sötétzöld és gyérebben szőrös. Virágai 2-3 cm szélesek. A Libapimpó elterjedése Gyepeken, utak mentén az északi félteke mérsékelt és hűvösebb zónái mellett Dél-Ausztráliában honos. Hogyan gyűjtsük a Libapimpó gyógynövényt? A növény tőleveleit és virágzó, leveles szárát gyűjtik gyógyászati célra. Egész nyáron át virágzik. A Libapimpó hatóanyagai: Cserzőanyagok, túlnyomó részben ellagitanninok; flavonoidok, kumarinok, antociánok, egy ismeretlen görcsoldó hatóanyag. A Libapimpó felhasználása: Cserzőanyagáért hasznosított drog, bár hatása a rokon vérontófűénél gyengébb. Hasmenés esetén belsőleg, a szájüreg és a garat gyulladásai …

Tudjon meg többet ➢

Majoránna

A Majoránna népies neve: pecsenyevirág, majoranna Majoránna leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, mediterrán vidékeken őshonos, nálunk termesztett egyéves fűszernövény. Íze kellemes. Fűszeres illatú, szürkén molyhos növény. Levelei kerek-tojásdadok. Fehéres vagy rózsaszín virágai mintegy 4 mm hosszúak, a tömötten egymásra simuló murvalevelek hónaljában, illetve végálló álfüzérben nyílnak. Majoránna elterjedése Hazája Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia. Fűszernövényként termesztik, ritkán elvadul. Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt? A növény évente kétszer aratható, virágos leveles szárát július-augusztus folyamán gyűjtik. Majoránna hatóanyagai: „Főként szabinénhidrát-tartalmú illóolaj; csekély mennyiségben fenol-glikozidok, mint az arbutin; flavonoidok, típusos cserzőanyagok.” Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt? A növény föld feletti virágos, leveles szárát hasznosítják gyógyászati célokra. Illóolajat (szabinént), cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz. Majoránna felhasználása: A majoránna kiváló görcsoldó, izzasztó, szélhajtó, erő­sítő (tonizáló), köptető, serkentő és menstruációt …

Tudjon meg többet ➢

Málna

A Málna népies neve: Himpér (a német Himbeere szóból), boldogasszony csipkéje. A Málna leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje hegyvidékeken vadon termő, de hazánkban sokfelé termesztett növény. Gyümölcse közkedvelt csemege. Tüskés szárú félcserje, sarjai felállók, páratlanul összetett levelei 3-5 levélkéből állnak. A fonáki oldal rendszerint fehéren molyhos. A párta keskeny, sziromlevelei mintegy 5 mm hosszúak, rövidebbek a csészeleveleknél. Csoportos termése szőrös, sötétpiros. A Málna elterjedése Vágások, erdőszélek, nyirkos erdők az északi féltekén. Hogyan gyűjtsük a Málna gyógynövényt? A cserje levelét gyűjtik gyógyászati célokra. A leveleket májustól augusztusig terjedő időszakban érdemes gyűjteni. A Málna hatóanyagai: A gyümölcs ásványi anyagokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat, gyümölcssavakat, aromaanyagokat és vitaminokat – köztük sok C-vitamint – tartalmaz. A Málna felhasználása: A levelek cserzőanyag tartalmuk révén a …

Tudjon meg többet ➢

Szamóca, erdei

A Szamóca, erdei népies neve: Csomóca, földieper, erdei eper. A Szamóca, erdei leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, erdők szélen, bokros helyeken, tisztásokon élő, ízletes gyümölcsű, évelő növény. Május-júniusban virágzik. Termése édes, igen zamatos gyümölcs, sok C-vitamint tartalmaz. Hosszú indákat fejlesztő évelő növény. Hármasan összetett leveleinek széle csipkés, fonákjuk selymesen szőrös. A virágkocsányok rányomottan szőrösek, a párta 10-15 mm széles. Az érett, piros szamócagyümölcsök a vacokról könnyen leválnak. A Szamóca, erdei elterjedése Cserjésekben, tisztásokon, ligetes erdőkben él. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Szamóca, erdei gyógynövényt? A növény levelét, termését és néha gyökerét is hasznosítják gyógyászati célokra. Gyűjtési ideje június-augusztusra esik. Ha termését szedjük, akkor csak éretten érdemes leszedni, mert a szamócának nincs utóérése. A Szamóca, erdei hatóanyagai: Cserzőanyagok, flavonoidok, …

Tudjon meg többet ➢

Szeder, fekete

A Szeder, fekete népies neve: Kékbogyó, seregélyszeder. A Szeder, fekete leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, erdőszélek, árokpartok, ligetek, legelők gyakori, tüskés, évelő cserjéje. Hamvas termésének íze kellemes. Tüskés szárú kúszócserje, a tüskék egyformák vagy különbözőek. Levelei 3-5 levélkéből összetettek, fonáki részük zöld, de lehet szürkésfehéren szőrözött is. Virágai fehérek vagy rózsaszínűek, a sziromlevelek többnyire hosszabbak a csészénél. Csoportos termései fénylő feketék. Alakgazdag faj. A Szeder, fekete elterjedése Erdővágások, erdőszélek, cserjések, az északi félgömbön széleskörűen elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Szeder, fekete gyógynövényt? Gyógyteaként a növény levelét hasznosítják. Gyűjtési ideje május-augusztus hónapokra esik. A Szeder, fekete hatóanyagai: Galluszsav- és ellágsav-típusú cserzőanyagok, flavonoidok, gyümölcssavak. Hogyan gyűjtsük a Szeder, fekete gyógynövényt? A fekete szeder levele tartalmaz galluszsav- és ellágsav típusú cserzőanyagokat, flavonoidokat, gyümölcssavakat. …

Tudjon meg többet ➢

Tölgyfa

A Tölgyfa népies neve: Makkfa. A Tölgyfa leírása A bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartoznak. Facsoportulásai lombhullató erdőt alkotnak. Egylaki növények, április-májusban virágzanak. A tölgyeknek makktermése van. A felhasznált hatóanyagot mind a kocsányos, mind a kocsánytalan tölgy tartalmazza. Levelei karéjosak, az alapon szív alakú levélkékkel. A levél nyele nem hosszabb 1 cm-nél. A porzós virágok csüngő barkák, a bibés virágok 1-5-ös csoportokban helyezkednek el a száron, mint ahogyan később a termései is. A Tölgyfa elterjedése Lombhullató erdők, gyakran telepítik. Szinte egész Európában elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Tölgyfa gyógynövényt? A fa fiatal ágainak kérgét használják gyógyászati célokra. A kéreg gyűjtése a tavaszi, kora nyári hónapokra esik. A Tölgyfa hatóanyagai: Max. 20% katechin típusú cseranyag, részben ellagitanninok. Emellett triterpének és béta-szitoszterol. A fiatal ágak …

Tudjon meg többet ➢

Vérfű, őszi

A Vérfű, őszi népies neve: Vérharmatfű, vérszopóka. A Vérfű, őszi leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Nyirkos rétek, erdők, lápok évelő növénye. Kaszattermése van. Páratlanul szárnyalt levelei tőlevélrózsát alkotnak, a csupasz levélkék hosszú nyelűek, tojásdadok, fonákuk világoszöld, mindkét oldalon több mint 12 fog látható. A virágok tömött, hosszúkás-tojásdad fejecskében nyílnak, többnyire kétivarúak, sötét barnáspiros 4 cimpájú csészével, sziromlevelük nincs. A Vérfű, őszi elterjedése Nedves rétek, mocsárrétek. Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában honos. Hogyan gyűjtsük a Vérfű, őszi gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény virágzó hajtását hasznosítják, melyet július-augusztusban gyűjtenek. A Vérfű, őszi hatóanyagai: A növény triterpén glikozidokat (szangviszorbint), cseranyagokat (ellagitanninokat), flavonoidokat tartalmaz. A Vérfű, őszi felhasználása: Hatóanyag tartalma alapján a növény jelentős a népi gyógyászatban: a virágos hajtás és a gyökér hasmenés ellen, …

Tudjon meg többet ➢