Hajhullás, korpásodás megakadályozása

Bojtorján, nagy

Szerző:

A Bojtorján, nagy népies neve: Keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs. A Bojtorján, nagy leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok. A Bojtorján, nagy elterjedése Útszélek, folyópartok, törmelékek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Bojtorján, nagy gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek …

Tudjon meg többet ➢

Borágó

Szerző:

A Borágó népies neve: Uborkaszagú fű, borvirág, borecs. A Borágó leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, amit a neve is elárul. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves fűszer- és dísznövény. Felálló habitusú serteszőrös növény, a tőlevélrózsa alsó levelei nagyok, oválisak, a száron elkeskenyedők, szárnyaltak, felülről lefelé állók. A pártacső nagyon rövid, 5 kerékalakban kiszélesedő cimpával. A 2-3 cm széles égszínkék bókolóvirágokban feketés-ibolya, kúp alakú, összenőtt porzólevelek találhatók. A Borágó elterjedése Termesztett dísz- és gyógynövény, helyenként elvadul. A Földközi-tenger partvidékéről származik. Hogyan gyűjtsük a Borágó gyógynövényt? A növény virágos hajtását, valamint magját hasznosítják gyógyászati célokra. Május- júniusban virágzik. A Borágó hatóanyagai: A növény nyálkaanyagokat, flavonoidokat, pirrolizidin alkaloidokat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Magja gazdag gamma-linolénsavban, amely …

Tudjon meg többet ➢

Csalán, nagy

Szerző:

A Csalán, nagy népies neve: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. A Csalán, nagy leírása Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. Kétlaki, csalán- és serteszőrös növény. Levelei keresztben átellenesek, hosszúkás-tojásdadok, a levél alapja szíves, csúcsa kihegyezett, széle durván fűrészes. Füzérszerű porzós, illetve termős virágzatai legtöbbször hosszabbak, mint a levélnyél. Termése hegyes, tojásdad, egymagvú makkocska. A Csalán, nagy elterjedése Ligeterdők, gyomtársulások; az északi félteke mérsékelt övén honos. Hogyan gyűjtsük a Csalán, nagy gyógynövényt? A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig …

Tudjon meg többet ➢

Őszibarack

Szerző:

Az Őszibarack leírása Antioxidáns hatása révén kitűnő immunerősítő, a bőrt pedig hidratálja, óvja a káros környezeti hatásoktól. Magas szelén– és cinktartalma serkenti a köröm és a haj növekedését, kalcium– és magnéziumtartalma segíti a csontok regenerálódását. Magas rosttartalma miatt jó hatással van az emésztésre, pektintartalma révén igazi anyagcsere-gyorsító. A legjobb, ha étkezés után 2 órával fogyasztja. Az őszibarack elnevezése kicsit megtévesztő, hiszen nyár közepén érik, a helyes megnevezés a barack lenne, de ebbe így gyűjtőnévként beletartozik a kajszibarack is. A baracknak sok fajtája létezik, termésében is eltérőek lehetnek, hiszen van termés mely bolyhos és van ami sima héjú, nektarinként ismert gyümölcs. A rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfa. Levelei lándzsásak, 3-4-szer hosszabbak szélességüknél, többnyire kétszeresen fogazottak, a kocsány sokkal rövidebb mint a levél …

Tudjon meg többet ➢

Ricinus

Szerző:

A Ricinus népies neve: Csodafa, csodafű, jónásfája, jónáskabak, kikojona, kiki, nagysárfű, krisztuskeze, tenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny. A Ricinus leírása A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozik. A trópusokon örökzöld, hazánkban egynyári növény. Magjából hashajtó készül. Gyors növekedésű, fa méretet is elérő lágyszárú növény. Levelei tenyeresen hasogatottak. Füzér alakú virágzata alsó részén porzós virágok állnak, porzóik elágaznak, felettük a piros bibés nőivarú virágok. Termése száraz tüskékkel borított, három részre hasadó tok. Magjai sötétbarnák, szürkésfehér erezetűek. A Ricinus elterjedése Hazája Afrika, a Földközi-tenger mentén meghonosodott. Kedvelt dísznövény. Hogyan gyűjtsük a Ricinus gyógynövényt? A magjának hashajtó olajáért (kasztorolaj, oleum ricini) sok helyen nagy mennyiségben termesztik. A Ricinus hatóanyagai: A ricinus magvait a bennük található zsíros olaj miatt használják gyógyászati célokra. A zsíros olajat …

Tudjon meg többet ➢

Zsurló, mezei

Szerző:

A Zsurló, mezei népies neve: Bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű A Zsurló, mezei leírása A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges. A gyógynövény flavonoidokat, kovasavat, csekély arányban alkaloidokat, hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz. Steril, nyáron zöld, 3-4 mm vastag, barázdált és sűrűn, örvösen elágazó hajtásokkal rendelkező növény. A főszár hüvelyén 6-12 sötétbarna, keskeny fehérszélű fog, rövidebb, mint a hozzá tartozó ágak alsó internódiuma. Aporofillumfüzére tavasszal jelenik meg, sárgásbarna és nem elágazó, a spórák érése után elhal. A Zsurló, mezei elterjedése Szántók, erdőszélek, gyomtársulások. Az északi féltekén honos, ahonnan továbbterjedt. Hogyan gyűjtsük a Zsurló, mezei gyógynövényt? A mezei zsurló …

Tudjon meg többet ➢