Angyalgyökér, orvosi

Az Angyalgyökér, orvosi népies neve: Angyélika, angyalfű, arkangyalfű. Az Angyalgyökér, orvosi leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Erőteljes, illatos, évelő növény. Két-háromszorosan szárnyalt tőlevelei tojásdad-lándzsásak, fogas szélűek. Fonákuk kopasz, a levélnyél alapi része felfúvódott hüvely. Összetett ernyővirágzatának színe sárgás vagy zöldes, 20-40 sugarú, a gallérlevelek hiányoznak, számos gallérka levele érdesen szőrös. 5-8 mm hosszú, ikerkaszt termései lapítottak, széles-elliptikusak, a széles szegélybordák hártyásak. Az Angyalgyökér, orvosi elterjedése Folyók, patakok mentén, árkokban. Hazája Észak- és Kelet-Európa Nyugat-Ázsiáig, Közép-Európában is elvadult, és néhány folyómenti területen elterjedt. Hogyan gyűjtsük az Angyalgyökér, orvosi gyógynövényt? A növény minden …

Tudjon meg többet ➢

Articsóka, kerti

Az Articsóka, kerti népies neve: Olaszparaj. Az Articsóka, kerti leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik. Erős habitusú növény, kissé tüskés vagy tüskétlen, egyszerű vagy szárnyasan hasadt levelekkel. A fészekvirágzat nagy, 8-15 cm átmérőjű, benne kék, csöves virágok. A fészekpikkelyek alsó része húsos, tompa tojásdad, lekerekített vagy tüskék, hegyes függelékkel. Az Articsóka, kerti elterjedése A legtöbb termesztett faj a Földközi-tenger partvidékén fordul elő és zöldségként termesztik, Közép-Európában is elterjedt. Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről származó vad articsóka fajból nemesítették. Hogyan gyűjtsük az Articsóka, kerti gyógynövényt? A hazai gyógynövényboltokban, piacokon beszerezhető. Az Articsóka, kerti hatóanyagai: Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák, melyek a feldolgozás során keletkező klorogénsavat, cinarint tartalmaz, valamint megtalálhatók …

Tudjon meg többet ➢

Babér, közönséges (Laurus nobilis)

A Babér, közönséges népies neve: Albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A Babér, közönséges leírása A babér névadó nemzetsége a babérfélék nemzetségének. Három-négy cserje vagy kis fa méretű babérfajt ismerünk. A nemes babér az a babér, amely a fűszert szolgáltatja, bár jellemzően pusztán babérnak vagy közönséges babérnak nevezzük a voltaképpen nemes babért. A babér lándzsa alakú levelei az egyik legrégebbi fűszernövény, mely ismert. A levél lándzsa alakú, felül fényes, alul matt, bőrszerű növény. Jellegzetes illatú és ízű növény. A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni …

Tudjon meg többet ➢

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A Bazsalikom népies neve: Királyfű, németbors. A Bazsalikom leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény. Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések, vagy bevagdaltak, néha pirosra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakosvirágok színe fehér, sárgás, vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm. A bazsalikomból készült tea jó az emésztési zavarokra, gyomorrontásra, lázra, meghűlésre, influenzára, vese- és húgyhólyagbántalmakra, fejfájásra, görcsökre, hányingerre, hányásra, székrekedésre, idegességre, illetve ideges tünetekre,  mivel szélhajtó, lázcsillapító, serkentő, vértisztító, vizelethajtó és idegerősítő hatása van. A Bazsalikom elterjedése Hazája India, melegebb vidékeken világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Bazsalikom gyógynövényt? A szár virágos, leveles felső részét hasznosítják gyógyászati célokra. Fűszer céljára …

Tudjon meg többet ➢

Benedekfű

A Benedekfű népies neve: Áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs. A Benedekfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Bencés szerzetesek hozták Itáliából hazánkba és kolostorkertekben termesztették. Mediterrán vidékeken vadon élő, hazánkban termesztett, egyéves növény. Íze rendkívül keserű. A bogáncshoz hasonló növény. Mélyen kacúros, tövises, fogazott, pókhálósan szőrözött, mirigyes-ragacsos levelekkel. A 2,5-3,5 cm hosszú fészekvirágzatot körülveszik a felső levelek, sárga csöves virágokból áll. A gallérlevelek barnák, a külsők rövidek, egyszerűek, a belsők szárnyasan elágazók, tövisesek. A Benedekfű elterjedése A Földközi-tenger partvidékén, Kelet-Európában, itt ritkán termesztik és elvadul. Hogyan gyűjtsük a Benedekfű gyógynövényt? A növény oldalhajtásait, valamint felső 30-40 cm hosszú virágos, leveles részét alkalmazzák gyógyászati célokra. Fontos, hogy árnyékos helyen szárítsuk, mert a napfényre érzékeny és hamar kifakul. A növényt …

Tudjon meg többet ➢

Borsikafű

A Borsikafű népies neve: Borsfű, hurkafű, pereszlény. A Borsikafű leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, hazánkban termesztett, egyéves növény. A 20-50 cm magas növénykének apró, hosszúkás, illatos levelei vannak. Fűszeres illatú, többnyire bokrosan elágazó, szálas, lándzsás levelű növény. Virágai 1-3 tagú álörvökben nyílnak, a párta közel 5 mm hosszú, fehéres vagy lila, a csészecső belül kopasz. A Borsikafű elterjedése Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje. Termesztik, esetenként elvadul. Hogyan gyűjtsük a Borsikafű gyógynövényt? A növény virágos, leveles hajtását gyűjtik gyógyászati célokra. Egész nyáron virágzik. Kiskertben könnyen termeszthető. A Borsikafű hatóanyagai: Illóolaj, benne karvakrol és cimol. Főkomponensek, valamint tujon, mircén, timol, monoterpének; limaceae-cserzőanyagok, mint a rozmaringsav. A Borsikafű felhasználása: A borsfű elsősorban fűszernövény, különösen babételek készítéséhez. Emésztés- és …

Tudjon meg többet ➢

Borsmenta

A Borsmenta népies neve: Kámforos menta. A Borsmenta leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos. A levelek nyelesek, hosszúkás tojásdadok, kihegyesedők, fogazott szélűek. A virágok hosszú kocsányon füzérszerűen ülnek, az oldalágakon fejecskét alkotnak. Csak vegetatív úton szaporítható. Számtalan termesztett faja ismert. A Borsmenta elterjedése A fajt a XVII. század végén, Angliában írták le. Azóta termesztésbe vonták, elvadult és betelepült. Hogyan gyűjtsük a Borsmenta gyógynövényt? A növény levelét hasznosítják. Évente általában kétszer aratják, a világos zöld leveleket a szárakról lefosztják, majd megszárítják. A Borsmenta hatóanyagai: Illóolaj: fő komponensként mentol, mellette menton, metil-acetát, mentofurán, kis mennyiségben jazmon, ami hozzájárul az aromás illathoz, ajakosokra jellemző cseranyagok, flavonoidok. A Borsmenta felhasználása: A népi gyógyászat …

Tudjon meg többet ➢

Cickafark, közönséges

A Cickafark népies neve: Cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, orvosi cickafark. A Cickafark, közönséges leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Legelőkön, réteken, utak mentén gyakori, szürkés zöld, évelő növény. Íze aromás, kesernyés. Csak a fehér virágú cickafark-fajok rendelkeznek gyógyhatással. Szálas-lándzsás levelei 2-3-szorosan szárnyasan összetettek. Számos 4-9 mm széles fészekvirágzata sátorozó bugát alkot. Az egyes fészkek 4-6 sugárvirága fehér vagy rózsaszín. Alak-gazdag faj. A Cickafark, közönséges elterjedése Rétek, legelők, gyepek, útszélek. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Cickafark, közönséges gyógynövényt? A drog a virágzó növény föld feletti részei a vastag szárrészek nélkül. A cickafarkvirágot üde nyílásában kell gyűjteni. Fűként gyűjtve a növény virágzó, leveles szárát kell legfeljebb 30-40 cm hosszúságban levágni, ha pedig levelét gyűjtjük, akkor a tavaszi friss tőleveleket kell …

Tudjon meg többet ➢

Ezerjófű, kis

Az Ezerjófű, kis népies neve: Epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű. Az Ezerjófű, kis leírása A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem. Csupasz, felálló szárú növény, szára a felső részén kettéágazik. Tőlevélrózsás, a levelei keskenyek és hegyesek. Virágai ernyővirágzatot alkotnak, a pártacső virágzáskor a csészéből kinyúlik, 5-8 cm-es kiszélesedő cimpákkal. Az Ezerjófű, kis elterjedése Erdőirtások, száraz gyepek. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos, kivadult. Hogyan gyűjtsük az Ezerjófű, kis gyógynövényt? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A termesztett ezerjófüvek föld …

Tudjon meg többet ➢

Fekete mustár

A Fekete mustár népies neve: Barna mustár, francia mustár. A Fekete mustár leírása A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves növény. Szára akár az egy méteres magasságot is elérheti. Hazánkban a magjáért termesztik. Júniusban virágzik, termése pedig július-augusztusban érik. Az alsó levelek lantosan, karéjosan szeldeltek, a felsők hosszúkásak, tagolatlanok. Sziromlevelei 8 mm hosszúak, a csészelevelek felállók. 4 élű, virágzati szárához simuló becőterméseinek csőre rövid, vékony. A magok íze kezdetben olajos, valamivel később égetően csípős. A Fekete mustár elterjedése Szántók, törmelékes területek, vízpartok. Hazája jobbára Dél- és Nyugat-Európa, csaknem világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Fekete mustár gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény magját használják, amelynek szedési ideje augusztusra esik. A Fekete mustár hatóanyagai: A növényi drog szinigrin glükozinolátot tartalmaz, …

Tudjon meg többet ➢