Bőrlágyító- és védőanyagok

Avokádó

Szerző:

Az Avokádó népies neve: – Az Avokádó leírása A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges. Az Avokádó elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Avokádó gyógynövényt? Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, amit zöldség-gyümölcs boltokban vásárolhatunk meg. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érett gyümölcsöt viszont vajként lehet kenni. Az Avokádó hatóanyagai: Az avokádó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Az Avokádó felhasználása: Olaj: Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére. A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó …

Tudjon meg többet ➢

Bojtorján, nagy

Szerző:

A Bojtorján, nagy népies neve: Keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs. A Bojtorján, nagy leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok. A Bojtorján, nagy elterjedése Útszélek, folyópartok, törmelékek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Bojtorján, nagy gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek …

Tudjon meg többet ➢

Borágó

Szerző:

A Borágó népies neve: Uborkaszagú fű, borvirág, borecs. A Borágó leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, amit a neve is elárul. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves fűszer- és dísznövény. Felálló habitusú serteszőrös növény, a tőlevélrózsa alsó levelei nagyok, oválisak, a száron elkeskenyedők, szárnyaltak, felülről lefelé állók. A pártacső nagyon rövid, 5 kerékalakban kiszélesedő cimpával. A 2-3 cm széles égszínkék bókolóvirágokban feketés-ibolya, kúp alakú, összenőtt porzólevelek találhatók. A Borágó elterjedése Termesztett dísz- és gyógynövény, helyenként elvadul. A Földközi-tenger partvidékéről származik. Hogyan gyűjtsük a Borágó gyógynövényt? A növény virágos hajtását, valamint magját hasznosítják gyógyászati célokra. Május- júniusban virágzik. A Borágó hatóanyagai: A növény nyálkaanyagokat, flavonoidokat, pirrolizidin alkaloidokat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Magja gazdag gamma-linolénsavban, amely …

Tudjon meg többet ➢

Dió (Közönséges diófa)

Szerző:

A Dió (Közönséges diófa) népies neve: Kulcsos dió. A Dió (Közönséges diófa) leírása A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik. Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió. Terebélyes fa, levelei 7-9 elliptikus ép szélű levélkéből tevődnek össze. A porzós virágok csüngő barkát alkotnak, a termős virágok 2-3-as csomókban állnak az ágvégeken. Csonthéjas diótermése sima, húsos, éretlen állapotban zöld, később barna héj veszi körül. A Dió (Közönséges diófa) elterjedése A növény a Balkán-félszigeten, Délkelet-Ázsiában, Kínában őshonos. Máshol telepítik és sok helyen meghonosodott. Hogyan gyűjtsük a Dió (Közönséges diófa) gyógynövényt? Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon …

Tudjon meg többet ➢

Fekete ribiszke

Szerző:

A Fekete ribiszke népies neve: Ribizke, fekete ribizli. A Fekete ribiszke leírása A ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozik. Védett növény. Hazánkban termesztett cserje. Áprilisban virágzik, virágzata lecsüngő fürt, termése augusztusban érik. Ekkor ízletes, C-vitaminban gazdag szörp és lekvár készíthető belőle. Jellegzetes illatú cserje. Kétszeresen fűrészelt levelei 2-5 karéjosak, fonákjukon sárga mirigyekkel. Fürtös virágai csüngőek, az öttagú virágokon barnás csészelevelek, melyek visszahajlanak, szőrösek és kétszer olyan hosszúak, mint a felálló, fehéres-zöld sziromlevelek. A Fekete ribiszke elterjedése Láp- és ártéri erdők, kultúrákból sokszor kivadul. Európában és Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Fekete ribiszke gyógynövényt? A cserje friss, egészséges, ép levelét gyűjtsük gyógyászati célra. Gyűjtési ideje a tavaszi és a nyári hónapokra esik. A Fekete ribiszke hatóanyagai: A levéldrog flavonoidokat, procianidineket, illóolajat és C-vitamint …

Tudjon meg többet ➢

Homoktövis

Szerző:

A Homoktövis népies neve: Ezüsttövis, fűztövis, homokfa. Homoktövis leírása A homoktövis az egyik legrégebben használt gyógynövény, termését a tibeti gyógyítók több mint ezer éve alkalmazzák sikeresen. Sokáig nálunk inkább csak díszcserjeként ültették, vagy a homokos talaj megkötésére használták, nem tudták, hogy a kis növénynek nagy gyógyereje van. Az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozik, a tengerpartok homokdűnéin, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon növő, kétlaki növény. A homoktövis sarjtelepes, lombhullató, szél porozta tövises cserje vagy fa. Virágai március-áprilisban nyílnak. Termése narancssárga bogyó. Tövises, kétlaki bokor, vagy kis fa. Egyenes levelei lándzsásak, fedőszőrös fonákjuk ezüstszürke, vagy rézvörös, fénylő. Jellegtelen virágai fürtökben állnak, amelyek a levelek előtt virítanak. Sárga, vagy narancsvörös termése 7-8 mm nagyságú álbogyó. A Homoktövis elterjedése Folyadékhordalékos területek, tengerparti dűnék. Gyakori dísznövény, Eurázsiai …

Tudjon meg többet ➢

Len

Szerző:

A Len népies neve: Kultúrlen, termesztett len, házi len. A Len leírása A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Rostjáért és magjáért termesztett, egyéves növény, 30-80 cm magas. Csak Közép-Európában termesztik. A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5-6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. Csupasz növény, levelei szálas lándzsásak, négyerűek. A szirmok 12-15 mm hosszúak, égszínkékek, a csésze finoman pillás, de nem mirigyes. A termés 6-9 mm nagyságú, gömbölyű toktermés, fényes, hosszú tojásdad, lapos barna, illetve pirosas-barna magokkal, amelyeket vízben áztatás után nyálkaburok vesz körül. A Len elterjedése Már a történelem kezdetén is termesztették, mint olaj- vagy rostnövényt. Vad fajtája a valószínűsíthetően mediterrán származású 2 éves vagy évelő. Hogyan …

Tudjon meg többet ➢

Ligetszépe, parlagi

Szerző:

A Ligetszépe, parlagi népies neve: – A Ligetszépe, parlagi leírása A ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozik, Észak-Amerikából származó lágyszárú évelő növény, amely 1- 1,5 méterre is megnő. Általában töltéseken és ugaron nő. Június-szeptember folyamán virágzik, termése négykopácsú tok. A növény szára többé-kevésbé sűrűn mirigyszőrös, levelei lándzsásak. Bugavirágzata mindig felálló, a virágok 4 sziromlevele 2-3 cm hosszú, hosszabb a porzóknál. Toktermései és a csésze zöld, piros foltok nélkül. A Ligetszépe, parlagi elterjedése Üde rézsűk, útszélek, törmelékes helyek. Kiegyenlített klímán szinte világszerte elterjedt. Hazája Észak-Amerika, Mexikóig. Hogyan gyűjtsük a Ligetszépe, parlagi gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény friss, föld feletti részeit és az érett magvak zsíros olaját hasznosítják. Gyűjtési ideje a nyári hónapokra esik. A Ligetszépe, parlagi hatóanyagai: Főként linolsav-, gamma-linolénsav-, olajsav- és palmitinsav-trigliceridek. …

Tudjon meg többet ➢

Mezei sóska

Szerző:

A Mezei sóska népies neve: Sóska. A Mezei sóska leírása A keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik. Virágai laza bugavirágzatban állnak. Réteken, gyomtársulások területén található meg. Tőlevelei 2-6-szor hosszabbak szélességüknél, nyíl vagy lándzsa alakúak, kissé húsosak, savanyú ízűek. Virágzata egyszerű ágakból álló laza buga, virágai többnyire egyneműek és kétlakiak, a 6 lepellevélből a 3 belső megnő a terméséréskor, és kisebb duzzadványok vannak rajta. A Mezei sóska elterjedése Rétek, gyomtársulások. Az északi féltekén elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Mezei sóska gyógynövényt? A mezei sóska föld feletti és föld alatti részeit használják gyógyászati célokra. A Mezei sóska hatóanyagai: A növényi drog oxálsavat és sóit, cserzőanyagokat, flavonoidokat, C-vitamint és antranoidokat tartalmaz. A Mezei sóska felhasználása: A növénynek vizelethajtó, nyálkaoldó és a fertőzésekkel szembeni védekezést elősegítő hatást …

Tudjon meg többet ➢

Napraforgó

Szerző:

A Napraforgó népies neve: szotyola, tányérvirág, forgó Napraforgó leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves növény. Termesztett, a XVI. században került Amerikából Európába. A magas, erős növekedésű, többnyire elágazó növény szórt levélállású, levelei nagyok, széles szív alakúak, rendszertelenül, fűrészes szélűek. A fészekvirágzat 40 cm átmérőjű, bókoló, 6-10 cm hosszú, sárga nyelves és barna csöves virágokkal, a vacok sima. Napraforgó elterjedése Dísz- és kultúrnövényként elterjedt. Észak-Amerikában, Mexikóban honos. Hogyan gyűjtsük a Napraforgó gyógynövényt? A növény friss, nyelv alakú, élénksárga színű karimavirágait – nyelves virágok – kell gyűjteni. A gyűjtés ideje a nyári hónapokra, július-augusztusra esik. Napraforgó hatóanyagai: „A nyelves virágokban diterpének, triterpénszaponinok, flavonoidok, karotinoidok; a zsíros olajban triglicerid magas zsírsav- és olajsavrésszel, fitoszterol.” Hogyan gyűjtsük a Napraforgó gyógynövényt? A nyelves virágok …

Tudjon meg többet ➢