Gyógynövények

Fecskefű, vérehulló

Szerző:

A Fecskefű, vérehulló népies neve: Aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű. A Fecskefű, vérehulló leírása A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén élő évelő növény. Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle. Narancssárga tejnedvű növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, a szárnyak ovális alakúak, durván csipkézettek, vagy hasogatottak, virágai 1-2 cm szélesek. A Fecskefű, vérehulló elterjedése Gyomtársulások, cserjés útszélek és kertek. Egész Európában és Ázsiában elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Fecskefű, vérehulló gyógynövényt? A növény felhasználandó része a gyökér és a virágos hajtás. Teljes virágzáskor gyűjtik a tavaszi hónapokban, néha gyökérzettel. A gyökérzetet ősszel vagy tavasszal szedik. A Fecskefű, vérehulló hatóanyagai: A növényben megtalálható alkaloid keverék mintegy 30 alkaloidból (koptizin, kelidonin, berberin, …

Tudjon meg többet ➢

Fecsketárnics

Szerző:

A Fecsketárnics népies neve: Népies elnevezése nem ismert. A Fecsketárnics leírása Kétszikű évelő növény. A tárnicsvirágúak rendjéhez és a tárnicsfélék fajához tartozó növény. Szára elhajló, nem elágazó, 30-100 cm magasra növő sűrűn leveles sokvirágú növény. 3-5 cm-es virágai a felső levélhónaljban találhatóak, sötétkékek, belül sávozottak csoportosan állnak.  kiszélesedő cimpa között egy tompafog található. A Fecsketárnics elterjedése Közép- és Dél-Európában elterjedt növény. Jellemzően a hegyekben honos, lápréteken, legelőkön, erdőszéleken fordul elő. Hogyan gyűjtsük a Fecsketárnics gyógynövényt? Gyökerét kevéssé használják, hamisítványnak számít, mert kevés szverozid alapú, keserű szekoiridoid-glikozidot tartalmaz. A Fecsketárnics hatóanyagai: Gentiopikrin keserűanyag. Kevés szverozid alapú, keserű szekoiridoid-glikozidot is tartalmaz. Drogja gyökérdrog. A Fecsketárnics felhasználása: Napjainkban már a homeopátia alkalmazza, de a homeopátia is inkább testvér faját a kígyótárnicsot . A …

Tudjon meg többet ➢

Fehér árvacsalán

Szerző:

A Fehér árvacsalán népies neve: Holtcsalán, méhfű, peregtető, szelídcsalán, macskaparéj. A Fehér árvacsalán leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Erdők szélén és utak mentén gyakori, évelő növény. Csalánra emlékeztető növény, szív alakú levelei kihegyezettek, szélük csipkés, fogas. Virágai álörvöt alkotnak, a párta 2 cm hosszú, az ötfogú csésze alapja többnyire ibolyakék foltos. A Fehér árvacsalán elterjedése Üde gyomtársulások, cserjések, egész Európa és Ázsia nagy részén. Hogyan gyűjtsük a Fehér árvacsalán gyógynövényt? A növény leveles, virágos hajtását hasznosítják gyógyászati szempontból, melynek gyűjtése április-július hónapokban lehetséges. A Fehér árvacsalán hatóanyagai: A növényi drog iridoid glikozidokat (lamalbidot), cseranyagot, flavonoidokat, illóolajat, triterpén szaponinokat és nyálkát tartalmaz. A Fehér árvacsalán felhasználása: A népi gyógyászatban a drogot tea vagy lemosószerként alkalmazzák. Fehér folyás és szabálytalan fájdalmas …

Tudjon meg többet ➢

Fehér fűz

Szerző:
Fehér fűz

A Fehér fűz népies neve Fűzfa, fehér. Latin neve: Salix Alba L. (Salicaceae) Nagy termetű, lombhullató fa. Állományalkató faj az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán csak a nedves talajú helyeken érzi jól magát. Magassága 20-25 m, kérge repedezett, bordás, ágai idősebb korban bókolók, vesszői vörösesek vagy zöldessárgák, simák. Levelei lándzsásak, mindkét végükön jól kihegyezettek, 5-10 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, közepüknél a legszélesebbek. A levéllemez éle finoman, szabálytalanul fűrészelt, felül zöld, kopaszodó, fonákján rányomott fénylő selymes szövésű, fehérlő. Innen ered a neve. Sárga vesszejű, erősen csüngő ágú Tristis nevű fajtája a népszerű és gyakran ültetett szomorúfűz. Porzós és termős füzért alkotó virágai március végén, április elején nyílnak. Termésük apró tok. A fehér …

Tudjon meg többet ➢

Fejes káposzta

Szerző:

A Fejes káposzta népies neve: A Fejes káposzta leírása A káposzta ismert zöldségünk, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó, kétéves növény. Több fajtája ismert. Hazánkban a XII. -XIII. század környéke óta termesztik. A káposzta vad alakjainak levelei húsosak, kékesszürkék. Virágzata felálló fürt, kénsárga sziromlevelei 1-2 cm hosszúságúak. Számos fajtáját termesztik, amelyek általában a betakarításig nem virágzanak. A Fejes káposzta elterjedése Termesztett növény. A vad alakok hazája a Földközi-tenger nyugati része, valamint Nyugat-Európa, Svájcig. Hogyan gyűjtsük a Fejes káposzta gyógynövényt? Első évben palántázzák, ekkor növeszti fejét. A második évben megy magszárba. A Fejes káposzta hatóanyagai: A káposzta metil-cisztein-szulfoxidot, glükozinolátokat (glükobrasszicint) tartalmaz. A- és C-vitaminban gazdag, de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz még káliumot, jódot, kalciumot, vasat és nátriumot is. A Fejes káposzta felhasználása: …

Tudjon meg többet ➢

Fekete mustár

Szerző:

A Fekete mustár népies neve: Barna mustár, francia mustár. A Fekete mustár leírása A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves növény. Szára akár az egy méteres magasságot is elérheti. Hazánkban a magjáért termesztik. Júniusban virágzik, termése pedig július-augusztusban érik. Az alsó levelek lantosan, karéjosan szeldeltek, a felsők hosszúkásak, tagolatlanok. Sziromlevelei 8 mm hosszúak, a csészelevelek felállók. 4 élű, virágzati szárához simuló becőterméseinek csőre rövid, vékony. A magok íze kezdetben olajos, valamivel később égetően csípős. A Fekete mustár elterjedése Szántók, törmelékes területek, vízpartok. Hazája jobbára Dél- és Nyugat-Európa, csaknem világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Fekete mustár gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény magját használják, amelynek szedési ideje augusztusra esik. A Fekete mustár hatóanyagai: A növényi drog szinigrin glükozinolátot tartalmaz, …

Tudjon meg többet ➢

Fekete nadálytő

Szerző:

A Fekete nadálytő népies neve: Forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár. A Fekete nadálytő leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Érdesen szőrös növény, levelei tojásdad lándzsásak, mindkét végükön elkeskenyedők. A levélnyél szárnyas, a szárnyak az alatta álló levélig lefutók. Az 1-2 cm hosszú párta henger alakú. 5 rövid cimpájú, színe többnyire ibolyás-piros, de sárgásfehér is lehet. A csészelevelek hosszan kihegyezettek. 4 makkocska termése sima és fényes. A Fekete nadálytő elterjedése Nedves rétek, patakpartok, útszélek. Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein. Hogyan gyűjtsük a Fekete nadálytő gyógynövényt? A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti …

Tudjon meg többet ➢

Fekete retek

Szerző:

A Fekete retek népies neve: Kerti retek. A Fekete retek leírása A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. Közismert zöldség, ami konyhakertekben is jól termeszthető. A Fekete retek elterjedése – Hogyan gyűjtsük a Fekete retek gyógynövényt? Termeszthető konyhakertben, de piacokon, zöldségboltokban is megtalálható. A Fekete retek hatóanyagai: A friss gyökér fontos hatóanyagai a mustárolaj-glikozidok és a C-vitamin. A Fekete retek felhasználása: Reteklé kúra: A megmosott és megtisztított retket préseljük ki léfacsaró edényben. Májtisztítás céljából alkalmazzuk legalább hat héten keresztül. Konyhai alkalmazás: Fogyasszunk hetente fekete retket, így elkerülhetjük az epebántalmakat. A fekete retek közismerten jó köhögés, rekedtség, megfázásos megbetegedések ellen, továbbá alkalmazzák légúti betegségek gyógyítására. A friss retek elősegíti az epe és a gyomornedvek elválasztását. Ismeretes antioxidáns tulajdonsága is. Enyhe májvédő hatású. Jó …

Tudjon meg többet ➢

Fekete ribiszke

Szerző:

A Fekete ribiszke népies neve: Ribizke, fekete ribizli. A Fekete ribiszke leírása A ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozik. Védett növény. Hazánkban termesztett cserje. Áprilisban virágzik, virágzata lecsüngő fürt, termése augusztusban érik. Ekkor ízletes, C-vitaminban gazdag szörp és lekvár készíthető belőle. Jellegzetes illatú cserje. Kétszeresen fűrészelt levelei 2-5 karéjosak, fonákjukon sárga mirigyekkel. Fürtös virágai csüngőek, az öttagú virágokon barnás csészelevelek, melyek visszahajlanak, szőrösek és kétszer olyan hosszúak, mint a felálló, fehéres-zöld sziromlevelek. A Fekete ribiszke elterjedése Láp- és ártéri erdők, kultúrákból sokszor kivadul. Európában és Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Fekete ribiszke gyógynövényt? A cserje friss, egészséges, ép levelét gyűjtsük gyógyászati célra. Gyűjtési ideje a tavaszi és a nyári hónapokra esik. A Fekete ribiszke hatóanyagai: A levéldrog flavonoidokat, procianidineket, illóolajat és C-vitamint …

Tudjon meg többet ➢

Fekete üröm

Szerző:

A Fekete üröm népies neve: Közönséges üröm, taplóüröm. A Fekete üröm leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, erdőszélek, kertek alja, parlagon hagyott területek gyakori növénye. Tömegesen termő, évelő növény. A növény csak enyhén aromás, egy-kétszeresen, szárnyasan összetett levelei színi oldalon szürkészöldek. Fonáki oldaluk fehéren molyhos, a végső bevágás lándzsás, tüskézett. A fészekvirágzat hosszú, tojásdad, 2-3 mm átmérőjű, sárga vagy pirosas-barna, csöves virágokból áll. A Fekete üröm elterjedése Törmelékeken, utak mentén, folyópartokon fordul elő. Európában, Ázsiában honos, elvadult. Hogyan gyűjtsük a Fekete üröm gyógynövényt? Gyógyteakészítéshez a felső virágzó hajtást használják, melyet június-július hónapban gyűjtenek. Íze keserű. Ritkán a növény gyökerét is gyűjtik. A Fekete üröm hatóanyagai: A drog illóolajat (kámfort, cineolt, borneolt, tujont), szeszkviterpén laktonokat, flavonoidokat, kumarinokat tartalmaz. A Fekete üröm …

Tudjon meg többet ➢