Articsóka, kerti

Az Articsóka, kerti népies neve: Olaszparaj. Az Articsóka, kerti leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik. Erős habitusú növény, kissé tüskés vagy tüskétlen, egyszerű vagy szárnyasan hasadt levelekkel. A fészekvirágzat nagy, 8-15 cm átmérőjű, benne kék, csöves virágok. A fészekpikkelyek alsó része húsos, tompa tojásdad, lekerekített vagy tüskék, hegyes függelékkel. Az Articsóka, kerti elterjedése A legtöbb termesztett faj a Földközi-tenger partvidékén fordul elő és zöldségként termesztik, Közép-Európában is elterjedt. Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről származó vad articsóka fajból nemesítették. Hogyan gyűjtsük az Articsóka, kerti gyógynövényt? A hazai gyógynövényboltokban, piacokon beszerezhető. Az Articsóka, kerti hatóanyagai: Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák, melyek a feldolgozás során keletkező klorogénsavat, cinarint tartalmaz, valamint megtalálhatók …

Tudjon meg többet ➢

Avokádó

Az Avokádó népies neve: – Az Avokádó leírása A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges. Az Avokádó elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Avokádó gyógynövényt? Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, amit zöldség-gyümölcs boltokban vásárolhatunk meg. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érett gyümölcsöt viszont vajként lehet kenni. Az Avokádó hatóanyagai: Az avokádó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Az Avokádó felhasználása: Olaj: Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére. A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó …

Tudjon meg többet ➢

Babér, közönséges (Laurus nobilis)

A Babér, közönséges népies neve: Albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A Babér, közönséges leírása A babér névadó nemzetsége a babérfélék nemzetségének. Három-négy cserje vagy kis fa méretű babérfajt ismerünk. A nemes babér az a babér, amely a fűszert szolgáltatja, bár jellemzően pusztán babérnak vagy közönséges babérnak nevezzük a voltaképpen nemes babért. A babér lándzsa alakú levelei az egyik legrégebbi fűszernövény, mely ismert. A levél lándzsa alakú, felül fényes, alul matt, bőrszerű növény. Jellegzetes illatú és ízű növény. A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni …

Tudjon meg többet ➢

Báránypirosító

A Báránypirosító népies neve: piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű A Báránypirosító leírása Az érdes-virágúak nemzetségébe tartozó növény, mintegy negyven fajtája él jellemzően mediterrán éghajlaton. Durva szőrű fűféle, földön kúszó vagy felálló, szürkén serteszőrös növény. Gyöktörzse fás, sárga míg kérge sötétpiros ráncos és réteges.  Levelei szálas-lándzsásak, fénylő kék virága tölcsér alakú, 5 cimpás. A Báránypirosító elterjedése A Földközi-tenger vidékétől egészen Csehországig honos növény. Jellemzően mediterrán éghajlaton él meg, de néhány faja megtalálható a trópusokon is. Homokos, sziklás vidékeken, parlagon fellelhető növény, a kertekből általában kivadul. Hogyan gyűjtsük a Báránypirosító gyógynövényt? – A Báránypirosító hatóanyagai: A gyökér kérgéből kivonható vörös festékanyag-keverék (alkanna-vörös), mely alkannin, ezek észterei valamint toxikus pirrolizidin-alkaloidok és cseranyagok találhatóak meg a báránypirosító növényben. Drogja az alkannae radix, mely a szárított …

Tudjon meg többet ➢

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A Bazsalikom népies neve: Királyfű, németbors. A Bazsalikom leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény. Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések, vagy bevagdaltak, néha pirosra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakosvirágok színe fehér, sárgás, vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm. A bazsalikomból készült tea jó az emésztési zavarokra, gyomorrontásra, lázra, meghűlésre, influenzára, vese- és húgyhólyagbántalmakra, fejfájásra, görcsökre, hányingerre, hányásra, székrekedésre, idegességre, illetve ideges tünetekre,  mivel szélhajtó, lázcsillapító, serkentő, vértisztító, vizelethajtó és idegerősítő hatása van. A Bazsalikom elterjedése Hazája India, melegebb vidékeken világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Bazsalikom gyógynövényt? A szár virágos, leveles felső részét hasznosítják gyógyászati célokra. Fűszer céljára …

Tudjon meg többet ➢

Benedekfű

A Benedekfű népies neve: Áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs. A Benedekfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Bencés szerzetesek hozták Itáliából hazánkba és kolostorkertekben termesztették. Mediterrán vidékeken vadon élő, hazánkban termesztett, egyéves növény. Íze rendkívül keserű. A bogáncshoz hasonló növény. Mélyen kacúros, tövises, fogazott, pókhálósan szőrözött, mirigyes-ragacsos levelekkel. A 2,5-3,5 cm hosszú fészekvirágzatot körülveszik a felső levelek, sárga csöves virágokból áll. A gallérlevelek barnák, a külsők rövidek, egyszerűek, a belsők szárnyasan elágazók, tövisesek. A Benedekfű elterjedése A Földközi-tenger partvidékén, Kelet-Európában, itt ritkán termesztik és elvadul. Hogyan gyűjtsük a Benedekfű gyógynövényt? A növény oldalhajtásait, valamint felső 30-40 cm hosszú virágos, leveles részét alkalmazzák gyógyászati célokra. Fontos, hogy árnyékos helyen szárítsuk, mert a napfényre érzékeny és hamar kifakul. A növényt …

Tudjon meg többet ➢

Berkenye (Madárberkenye)

A Berkenye (Madárberkenye) népies neve: Madár- vagy veres berkenye. A Berkenye (Madárberkenye) leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Hegyvidékek erdeiben (fenyvesek, bükkösök, tölgyesek) megtalálható, feltűnően szép piros termésű cserje vagy fa. Laza koronájú, terebélyes, simakérgű fa. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 9-19 hosszúkás, lándzsás levélkével. Virágai sokvirágú sátorvirágzatot alkotnak, a sziromlevelek 4-5 mm hosszúak. Skarlátvörös termései 6-9 mm átmérőjűek, 3 hosszúkás maggal. A Berkenye (Madárberkenye) elterjedése Ligetes lomb- és tűlevelű erdők, Európa, Nyugat-Ázsia és Szibéria, díszfának gyakran ültetik. Hogyan gyűjtsük a Berkenye (Madárberkenye) gyógynövényt? A növény érett termését használják gyógyászati célokra. A termést a fürtről le kell szedni, majd kiterítve meg kell szárítani. Termése nyár vége felé, szeptember gyűjthető, októberben már lehullik. A Berkenye (Madárberkenye) hatóanyagai: A friss termésekben paraszorbinsav, szorbitol, …

Tudjon meg többet ➢

Bodza, fekete

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Bodza, fekete gyógynövényt? Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. A Bodza, fekete hatóanyagai: A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél …

Tudjon meg többet ➢

Bojtorján, nagy

A Bojtorján, nagy népies neve: Keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs. A Bojtorján, nagy leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok. A Bojtorján, nagy elterjedése Útszélek, folyópartok, törmelékek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük a Bojtorján, nagy gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek …

Tudjon meg többet ➢

Borágó

A Borágó népies neve: Uborkaszagú fű, borvirág, borecs. A Borágó leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, amit a neve is elárul. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves fűszer- és dísznövény. Felálló habitusú serteszőrös növény, a tőlevélrózsa alsó levelei nagyok, oválisak, a száron elkeskenyedők, szárnyaltak, felülről lefelé állók. A pártacső nagyon rövid, 5 kerékalakban kiszélesedő cimpával. A 2-3 cm széles égszínkék bókolóvirágokban feketés-ibolya, kúp alakú, összenőtt porzólevelek találhatók. A Borágó elterjedése Termesztett dísz- és gyógynövény, helyenként elvadul. A Földközi-tenger partvidékéről származik. Hogyan gyűjtsük a Borágó gyógynövényt? A növény virágos hajtását, valamint magját hasznosítják gyógyászati célokra. Május- júniusban virágzik. A Borágó hatóanyagai: A növény nyálkaanyagokat, flavonoidokat, pirrolizidin alkaloidokat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Magja gazdag gamma-linolénsavban, amely …

Tudjon meg többet ➢