A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt).
A gyógynövény – glikozidák összetételük alapján lehetnek:
Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. Az arbutin hatóanyag kivonásához lúgos közeg (szódabikarbóna) szükséges. Nagy adagban vagy hosszantartó adagolásuk esetén cukorvizelés, májkárosodás, hányinger, hányás, székrekedés léphet fel.
Gyógynövények: fekete vagy vörös áfonya levél, nyárfaolaj, csarabfű virágzó hajtása, medveszőlő levél, kerti sarkantyúka.
Cianogén glikozidok: csonthéjas gyümölcsök magvaiban, főleg a mandulában, sárgabarack magban fordulnak elő, ezért gyermekeknek csak kevés mandula adható.
Kéntartalmú glikozidok: a csípősanyag tartalmú leggyakoribb drogok hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú kéntartalmú vegyületek, a savamid. Az aglikon csípős ízű, a fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható, pl. a tormában. Bőrbe dörzsölve, helyileg értágító és fájdalomcsillapító hatásúak. Ízületi gyulladások, izom-fájdalmak külső kezelésre használható pakolás, bedörzsölés formájában.
Fokozzák az étvágyat, anyagcserét, az epe kiválasztást és az emésztést segítik. Fertőtlenítő hatásuk által gyomor-bélrendszeri fertőzésekben hatékonyak, bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak. Gyulladt , sérült bőrfelületen alkalmazásuk a gyulladásos tüneteket fokozhatják, gyomor-bélrendszeri fekélyekben, magas vérnyomás esetén nem alkalmazhatóak!
Gyógy-fűszernövények: fehér és fekete mustármag, fokhagyma, kurkuma, retek, torma, vöröshagyma.
Antraglikozidok-antrakinon tartalmú glikozidos vegyületek: hashajtó hatású (elsősorban a vastagbélre hatnak a perisztaltikát-bélmozgást fokozva), a hashajtó hatás a bevételtől számítva 6-8 óra múlva alakul ki. Nagy adagban való alkalmazása fájdalmas székelést, görcsöket okozhat, terhesség esetén mivel alhasi vérbőséget okoz, nem alkalmazható!
Szoptatás esetén sem ajánlott, mert kiválasztódik az anyatejbe. Hosszan való terápiáként nem alkalmazható, fontos a folyadékpótlás szedése esetén. Vesekőbetegségekben is használatos.
Gyógynövények: aloe vera (terheseknek és szoptatás alatt semmiképp nem adható), szenna (terheseknek és szoptatás alatt semmiképp nem adható), kutyabenge kéreg, rebarbara, varjútövis termése (ezt gyermekek is használhatják, enyhe, lásd. még: ricinusolaj.
Kardiotonikus glikozidok: a szív működésére ható vegyületek, segítik a pangásos tünetek csökkentését (a vizenyősség-ödéma kiürülését vizeléssel), és a szív összehúzódó képességét. Erősen kötődik, felhalmozódik a szervezetben és nehezen ürül ki, ezért adagolása a túladagolás elkerülése végett mindenképpen figyelmet igényel! Csak a gyárilag előállított formája használatos! Túladagolás esetén „digitálisz mérgezés” tüneteket produkál (lassult szívműködés, ritmuszavarok), a kálium hiánya, a kalcium túlsúlya, veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket.
Gyógynövények: gyapjas és piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, májusi gyöngyvirág, szúrós gyöngyajak, sárga viola, kecskerágó, oleander, tengeri hagyma.
Iridoid glikozidok: keserű ízűek, az idegrendszerre hatnak, pl. a macskagyökér.