Glikozidák

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt). A gyógynövény – glikozidák összetételük alapján lehetnek: Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. …

Tudjon meg többet ➢

Karbonsavak

A karbonsavak szerves növényi savak, főleg a K, Mg, és egyéb ásványi anyagok szállítása a fő feladatuk. Főleg gyümölcsökben találhatóak meg, mint citromsav, almasav, borkősav, csersav, borostyánkősav, sóskasav, kávésav, fahéjsav. Gyógynövény Kovasav: A kovasav szervetlen sav, kémiailag szilicium-dioxid. A növények anyagcsere folyamataiban játszik szerepet, és a növényi sejtfal szilárdításában vesz részt. Vizelethajtó hatása van, gyulladásos területekre és köszvényes bántalmakra főleg borogatásként alkalmazható. Szájüregi gyulladások esetén gargalizáló szerként használható. Tuberculózis elleni hatása azon alapul, hogy a kovasav bevonja a gócokat (elmeszesíti őket), és ha a gócok jóindulatúak, akkor nyugalomba helyezésük után könnyebben gyógyulnak. Gyógynövények: mezei zsúrló, pásztortáskafű, kenderfű, tarackbúza, apróbojtorján, tüdőfű. Gyógynövény – Fitoncidák A fitoncidák a növények testnedveinek gomba és baktériumölő anyagai. Eltérő kémiai felépítésűek, a hatást a mikroorganizmusok DNS, …

Tudjon meg többet ➢

Vöröshagyma

A Vöröshagyma népies neve: Vereshagyma, hajma. A Vöröshagyma leírása A hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozik. Közép-Ázsiából került Magyarországra. Botanikai szempontból évelő, termesztési szempontból kétéves növény. Ősrégi konyhai fűszer, nálunk is termesztik. Bizonyos kénvegyületek adják jellegzetes ízét és illatát. Hengeres levelei üregesek, a szár alsó fele kidudorodó, felfújt. Gömbös álernyővirágzata nagyméretű, a kocsányok legfeljebb 8-szor olyan hosszúak, mint a zöldesfehér lepellevelek. A Vöröshagyma elterjedése Világszerte termesztett növény. Hazája Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Vöröshagyma gyógynövényt? A zsenge hagyma tavasszal, az érett vöröshagyma pedig ősszel szedhető. Első évben hozza a fogyasztásra alkalmas hagymáját, második évben a szárat, a virágot és a magot. A Vöröshagyma hatóanyagai: A növény hagymáját használják gyógyászati célokra. Kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént …

Tudjon meg többet ➢