Nyírfa, közönséges

A Nyírfa, közönséges népies neve: Bibircses nyír, nyílfa. A Nyírfa, közönséges leírása A nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozik. Hegyvidékek, lomberdők, parkok közismert fehér, foszló kérgű fája. Ágai hajlóak, elágazásaik hegyesszögűek. A fiatal ágakon gyantamirigyek találhatók, amúgy simák, mint a levelek. A levelek alapja rombuszos, végük hosszan kihegyezett, élük kétszeresen fűrészelt, csúcsuk lágyan behajló. A porzós barkák csüggenek, míg a sokkal rövidebb bibés barkák virágzáskor felállóak. A Nyírfa, közönséges elterjedése Ritkás erdők, erdőszélek, puszták. Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Nyírfa, közönséges gyógynövényt? Főként a nyírfa levelét, de a homeopátiában a fa kérgét is használják gyógyászati célokra. A levelet június-július folyamán gyűjtik. A Nyírfa, közönséges hatóanyagai: A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. …

Tudjon meg többet ➢

Ökörfarkkóró, szöszös

A Ökörfarkkóró, szöszös népies neve: Farkkóró, borjúfarkfű, fáklyafű, mezei gyertya, sárga virág, királygyertya. Az Ökörfarkkóró, szöszös leírása A tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozó, erdőtisztásokon, réteken, legelőkön élő kétéves növény. Első évben csak a tőlevelei fejlődnek, a második évben pedig a szárai erősödnek. Sárgásan nemezesen szőrös tőlevelei rozettát alkotnak, igen rövid nyelűek, elliptikusak. Szárlevelei a következő, alsóbb levélig lefutók. Tömött virágfüzéreiben rövid kocsányú, 2-5 cm hosszú virágok nyílnak, a nem szigorúan sugaras szimmetriájú párta átmérője 3,5-5 cm. Porzói közül a két rövidebb fehéren gyapjas szőrös, a három hosszabb pedig kopasz. Az Ökörfarkkóró, szöszös elterjedése Vágások, útszélek, vasúti töltések, legelők, gyomtársulások. Hazája Európa, Ázsia, továbbá széthurcolták. Hogyan gyűjtsük az Ökörfarkkóró, szöszös gyógynövényt? A növény virágját használják gyógyászati célokra. A kinyílt virág pártáit csészéjükből …

Tudjon meg többet ➢

Oliva

Az Olíva népies neve: Oliva, olajfa. Az Olíva leírása Az olajfafélék családjából az olajfa nemzetség egyik alfaja. Örökzöld növény, fás szárú, fatermetű vagy cserjeszintű magasságban is előforduló növény, általában 8-12 méter magasra nő. Ritkán nő 15 méteres magasság fölé. Törzse bütykös, egyenetlen. Levelei zöld-ezüst színűek hosszúkásak, lándzsaszerűek. Termése csonthéjas, mely éretlenül sötétzöld, éretten barnáspirosak majd feketék. Az Olíva elterjedése A Földközi-tenger vidékén honos, a legfontosabb kultúrnövényként tartják számon. Észak-Afrikában, Ázsia nyugati részén és Délkelet-Európában is elterjedt növény. Már az Ókorban is ismerték, neve a görög mükénéi korból származik. Hogyan gyűjtsük az Olíva gyógynövényt? Termését márciustól októberig szüretelik, hidegen olíva olajat sajtolnak belőle. Az Olíva hatóanyagai: Drogja az oleae folium, a szárított levelekben. Természete olivaolaj – olivae oleum virginum, finomított olivaolaj …

Tudjon meg többet ➢

Orbáncfű, közönséges

Az Orbáncfű, közönséges népies neve: Csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve. Az Orbáncfű, közönséges leírása Az orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye. Dúsan ágas szárán 2 hosszanti él fut végig. A hosszúkás vagy tojásdad levelek áttetszőn pontozottak. Virágai sátorozó bogernyőben nyílnak. A sziromlevelek szegélye feketén pettyezett, hosszúságuk 13 mm-t érhet el. A csészelevelek finoman kihegyezettek. Az Orbáncfű, közönséges elterjedése Útszélek, cserjések, sovány gyepek. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Orbáncfű, közönséges gyógynövényt? A növény felső virágos hajtását június-július folyamán gyűjtik. Ha a virágot ujjaink között szétmorzsoljuk, sötétpirosas levet ereszt. Az Orbáncfű, közönséges hatóanyagai: A növény illóolajat, cseranyagot, flavonoidokat (hiperozidot), naftodiantronokat (hipericint) tartalmaz. Az Orbáncfű, közönséges felhasználása: A …

Tudjon meg többet ➢

Ördögharaptafű, réti

Az Ördögharaptafű, réti népies neve: Népies elnevezése nem ismert. Az Ördögharaptafű, réti leírása Júliustól szeptemberig virágzik. Virága előbb félgömb, majd gömb alakú, kék színű, hosszú kocsányú. Két ivarú és csak termő virágok is előfordulnak. A porzós és termő virágok más-más fejen nőnek, a termős virágzat kisebb. A Loncfélék családjába tartozó Ördögharpatafű a lápok növénye. Változó magasságúra nő meg, magassága 20-80 cm között változik, attól függően mennyire érzi jól magát. Kopasz hajtású, felálló növény, feketés szinű gyöktörzse kicsi, olyan mintha kiharapták volna. Tőlevelei oválisak, szárlevelei lándzsásak. Az Ördögharaptafű, réti elterjedése Közép-Európában, ezen belül Magyarországon igen elterjedt növény, ahogy Nyugat-Ázsiában is. Nedves lápok, rétek, sovány gyepek növénye. Hogyan gyűjtsük az Ördögharaptafű, réti gyógynövényt? – Az Ördögharaptafű, réti hatóanyagai: A cseranyagok és flavonoidokon …

Tudjon meg többet ➢

Orvosi füstike

Az Orvosi füstike népies neve: Földi epefű, epefű, földifüst, füstikefű.

Az Orvosi füstike népies neve: Földi epefű, epefű, földifüst, füstikefű. Az Orvosi füstike leírása A mákfélék (Fumariaceae) családjába tartozó, vadon termő, szántóföldeken, utak mentén megtalálható, egynyári növény. Virágzata sokvirágú fürt, melynek virágai kicsinyek, vöröses színűek. Virágzása a nyári hónapokra esik. Finoman, kékeszürkén hamvas bevonatú, tejnedv nélküli növény. Levelei kétszeresen szárnyaltak. A fürtivirágzatban 20-40 rózsaszín, a csúcson sötétpiros sarkantyúvirág található. A párta 6-9 mm hosszú. Keskenyebb, mint a fogazott, hamar lehulló csészelevelek. A termés gömb alakú, száraz, ráncos. Az Orvosi füstike elterjedése Parlagok, kertek, törmelék. Európától Közép-Ázsiáig honos. Hogyan gyűjtsük az Orvosi füstike gyógynövényt? A növény föld feletti részét használják gyógyászati célokra, amit általában virágzáskor, június-augusztusban gyűjtenek. Az Orvosi füstike hatóanyagai: A növény alkaloidokat (protopint, kriptopint), flavonoidokat, fumársavhoz kapcsolódva szerves savakat …

Tudjon meg többet ➢

Orvosi Somkóró

Az Orvosi Somkóró népies neve: Kőhere, sárkerep, vad lóhere, sárga lucerna. Az Orvosi Somkóró leírása A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, tömegesen megtalálható kétéves növény. Utak mellett, meszes talajon, köves helyeken, parlagokon előforduló növény. A gyökere ujjnyi vastag szárat fejleszt, és akár 1 méteresre is megnő, maga a növényi szár pedig 20-100 cm méter magas. Egész nyáron át virágzik. Levelei háromszorosan szárnyasan összetettek, a hosszúkás levélkék szabálytalanul fogazottak. Csüngő virágai egyoldalú fürtben állnak. A párta 5-7 mm hosszú, a vitorla és az evező hosszabbak, mint a csónak. A hüvelytermés csupasz, kerek vagy tojásdad, keresztben redőzött 5-8 maggal. Az Orvosi Somkóró elterjedése Száraz gyomtársulások, útszélek. Európában, Ázsiában honos, máshol behurcolták. Hogyan gyűjtsük az Orvosi Somkóró gyógynövényt? A növény felső virágos részét gyűjtik …

Tudjon meg többet ➢

Orvosi Ziliz

Az Orvosi ziliz népies neve: Bársonyos mályva, ejbis, fehérmályva. Az Orvosi ziliz leírása A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó növény. A folyók ártereit, nyirkos réteket kedveli, évelő. Több helyen termesztik is. Az Orvosi ziliz elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Orvosi ziliz gyógynövényt? A növény fiatal leveleit és gyökerét használják gyógyászati célokra. A gyökeret csak ősztől, szeptembertől áprilisig érdemes gyűjteni, mert nyáron a gyökér kevés hatóanyagot tartalmaz. A levelet tisztán, szár, virág és termés nélkül kell gyűjteni. Az Orvosi ziliz hatóanyagai: A gyökér nyálkaanyagot, keményítőt, pektint, a levéldrog nyálkát, flavonoidokat és illóolajat tartalmaz. Az Orvosi ziliz felhasználása: Tea: A gyökérből készített teát hidegen készítjük. 3 dl hideg vízbe áztassunk fél órán át 1 teáskanálnyi összeaprított zilizgyökeret, majd szűrjük le. Gargarizálhatunk is vele. …

Tudjon meg többet ➢

Őszi Margitvirág

Az Őszi Margitvirág népies neve: – Az Őszi Margitvirág leírása A fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Számos dísznövényfajtája ismert. A növény felépítése szerteágazó, bokros. Eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ám évszázadok óta termesztik egész Európában. A növény erős aromával rendelkezik. Erős, inkább kellemetlen illatú növény. Levelei 1-2-szeresen szárnyasak, a szárnyak szélesek, kopaszak, vagy elszórtan szőrösek. 13-22 mm széles fészkei sátorozó virágzatot alkotnak. Termesztett formái között csak csöves vagy nyelves virágú változatok is előfordulnak. Az Őszi Margitvirág elterjedése Útszélek, falak. Hazája a Balkán, Délnyugat-Ázsia, Európa egyes részei, gyógy- és dísznövényként termesztik, kivadulhat. Hogyan gyűjtsük az Őszi Margitvirág gyógynövényt? A margitvirágot lehet tavasszal és ősszel is vetni. Igénytelen növény, magától is könnyen szaporodik. A leveleket egész évben gyűjthetjük, a legalkalmasabb azonban a virágzást megelőző időszak. …

Tudjon meg többet ➢

Őszibarack

Az Őszibarack leírása Antioxidáns hatása révén kitűnő immunerősítő, a bőrt pedig hidratálja, óvja a káros környezeti hatásoktól. Magas szelén– és cinktartalma serkenti a köröm és a haj növekedését, kalcium– és magnéziumtartalma segíti a csontok regenerálódását. Magas rosttartalma miatt jó hatással van az emésztésre, pektintartalma révén igazi anyagcsere-gyorsító. A legjobb, ha étkezés után 2 órával fogyasztja. Az őszibarack elnevezése kicsit megtévesztő, hiszen nyár közepén érik, a helyes megnevezés a barack lenne, de ebbe így gyűjtőnévként beletartozik a kajszibarack is. A baracknak sok fajtája létezik, termésében is eltérőek lehetnek, hiszen van termés mely bolyhos és van ami sima héjú, nektarinként ismert gyümölcs. A rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfa. Levelei lándzsásak, 3-4-szer hosszabbak szélességüknél, többnyire kétszeresen fogazottak, a kocsány sokkal rövidebb mint a levél …

Tudjon meg többet ➢