gyógynövény

Málna

Szerző:

A Málna népies neve: Himpér (a német Himbeere szóból), boldogasszony csipkéje. A Málna leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje hegyvidékeken vadon termő, de hazánkban sokfelé termesztett növény. Gyümölcse közkedvelt csemege. Tüskés szárú félcserje, sarjai felállók, páratlanul összetett levelei 3-5 levélkéből állnak. A fonáki oldal rendszerint fehéren molyhos. A párta keskeny, sziromlevelei mintegy 5 mm hosszúak, rövidebbek a csészeleveleknél. Csoportos termése szőrös, sötétpiros. A Málna elterjedése Vágások, erdőszélek, nyirkos erdők az északi féltekén. Hogyan gyűjtsük a Málna gyógynövényt? A cserje levelét gyűjtik gyógyászati célokra. A leveleket májustól augusztusig terjedő időszakban érdemes gyűjteni. A Málna hatóanyagai: A gyümölcs ásványi anyagokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat, gyümölcssavakat, aromaanyagokat és vitaminokat – köztük sok C-vitamint – tartalmaz. A Málna felhasználása: A levelek cserzőanyag tartalmuk révén a …

Tudjon meg többet ➢

Mandula

Szerző:

A Mandula népies neve: – A Mandula leírása Kedvező életkörülmények között fa, de cserjeként is elterjedt. Hosszúkás, tompa csúcsú levelei vannak, melyek hosszúsága 3-4-szerese szélességüknek. A virágok lombfakadás előtt nyílnak. A termést a lyukas-durva csonthéj, a bőrszerű gyümölcshús és a mag alkotja. Létezik édes és keserű mandula is. A Mandula elterjedése Hazája Délnyugat-Ázsia, de meleg területeken meghonosodik és terem. A mediterrán éghajlaton érzi jól magát, megtalálható sziklás, hegyes területeken is, de itt jellemzően csak cserje magasságig nő, míg kedvező körülmények között akár 6-8 m magasra is megnőhet. Magyarországon, Dunántúlon már a XV. században is ismerték és termelték a mandulát. Az elterjedése igazán a XIX. században történt, mikor a barackfák közé mandulát is ültettek. Hogyan gyűjtsük a Mandula gyógynövényt? A termését …

Tudjon meg többet ➢

Máriatövis

Szerző:

A Máriatövis népies neve: Őszbogáncs. A Máriatövis leírása A fészkesvirágzatúak (Asteraceae=Compositae) családjába tartozik. Mediterrán vidékről származó egyéves tüskés növény (1-1,5 m magas). Hazánkban termesztik, de utak mentén, réteken, legelőkön is megtalálható. Sok fényt és meleget igényel, de jó szárazságtűrő. Kaszattermése van. Levelei nagy, áttelelő tőlevélrózsát alkotnak, sötétzöldek, fehéren márványozottak és csipkés szélűek, tövisesek, karéjosak. A lilás bíborszín csak csöves virágok 4-8 cm átmérőjű fészekben állnak, a külső fészekpikkelyek erősen visszagörbültek, sárga tövisesek. A termés 6-7 mm hosszú, szürke pettyes, a csúcsán sárga szegéllyel és érdes repítőszőrökkel. A Máriatövis elterjedése Útszélek, törmelékek, marhalegelők. A Földközi-tenger partvidékén és Délnyugat-Ázsiában honos, máshol gyógy- és dísznövényként termesztik, elvadul. Hogyan gyűjtsük a Máriatövis gyógynövényt? Gyógyászati célokra általában a növény érett magját hasznosítják, de szárított formában …

Tudjon meg többet ➢

Martilapu

Szerző:

A Martilapu népies neve: Partilapu, kereklapu, szattyú, lóköröműfű, körömlapu, mostohalapu, farkastalpfű. A Martilapu leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A vízpartok, nyirkos, nedves rétek, árokpartok évelő növénye. Szőrözött fészekpikkelyek, 2-3 cm nagyságú fészekvirágzat, világossárga nyelves és csöves virágok, a levelek megjelenése előtt virágzik. A levélalap szív alakú, kerekded, a levélcsúcs feketés, fogazott, a színe sötétszürke, a fonák fehéren nemezes. A Martilapu elterjedése Agyagos talajú gyomtársulások. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos. Hogyan gyűjtsük a Martilapu gyógynövényt? A növénynek mind a virágát, mind a levelét hasznosítják gyógyászati célokra. Gyűjtési ideje márciusra (virágzás), illetve a nyári hónapokra esik. A Martilapu hatóanyagai: A levélben nyálkaanyagok, cseranyagok, pirrolizidin alkaloidok (szenkirkin), flavonoidok találhatók. A virág cseranyagot, sárga festéket, nyálkát, némi illóolajat, fitoszterineket tartalmaz. A Martilapu felhasználása: Nyálkatartalma …

Tudjon meg többet ➢

Medvehagyma

Szerző:

A Medvehagyma népies neve: Sásihagyma. Medvehagyma leírása A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető 30-40 cm magas évelő növény. Április-május környékén virágzik. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú. A medvehagymáról többet is megtudhat a Medvehagyma, a tavaszbúcsúztató méregtelenítő című cikkünkből. Karcsú hagymájú növény. Többnyire két tőlevelet fejleszt, melyek hosszú nyelűek, alakjuk széles-lándzsás. Ernyős virágzatában nem képződnek sarjhagymák. Virágai hófehérek, 8-10 mm hosszúak. A Medvehagyma elterjedése Nyirkos lomberdők Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Medvehagyma gyógynövényt? A medvehagyma fiatal leveleit és hagymáját használják gyógyászati célokra. A tavaszi hónapokban gyűjtik. Hagymáját a vöröshagymához hasonlatosan tárolják. A medvehagyma levelét gyógynövény boltokban is árusítják. A Medvehagyma hatóanyagai: Ugyanazok a kéntartalmú vegyületek, mint a fokhagymában, de eltérő mennyiségi összetételben. …

Tudjon meg többet ➢

Medveszőlő, orvosi

Szerző:

A Medveszőlő, orvosi népies neve: Medvebogyó. A Medveszőlő, orvosi leírása A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozik, havasok lejtőin, sziklás hegységeken előforduló örökzöld törpecserje. Alacsony termetű, örökzöld törpecserje. Bőrnemű levelei visszás-tojásdadok, felületük sima, szegélyük nem megvastagodó. Fonáki oldaluk fénytelen, barna mirigypontok nélküli. 3-12 virága fürtökben nyílik, a párta csupor alakú, színe fehér, a rövid pártacimpák piroslók. Bogyószerű csonthéjas termése piros. A Medveszőlő, orvosi elterjedése Törpecserjés hangavidékek, tűlevelű erdők. Európa, Ázsia, Észak-Amerika. Hogyan gyűjtsük a Medveszőlő, orvosi gyógynövényt? A növény levelét és leveles hajtását hasznosítják gyógyászati célokra, ezek egész évben szedhetők, mégis a legjobb késő nyáron gyűjteni. Hazánkban nem őshonos. A Medveszőlő, orvosi hatóanyagai: Fő hatóanyaga az arbutin és a metil-arbutin, de tartalmaz még cserzőanyagokat, flavonoidokat, iridoidokat is. A Medveszőlő, orvosi felhasználása: Kivonata, …

Tudjon meg többet ➢

Meghűlés és Influenza gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Belsőleg Ha a fenti megbetegedések amiatt alakulnak ki, hogy a páciens túlette magát, leitta magát nedves, nyirkos, hideg helyen tartóz­kodott, agyonhajszolta, túlerőltette, magát, alkal­mazzunk izzasztó kúrát. Az e célra alkalmazott tea egyenlő részben tartalmazza a következőket: Sambucus nigra virág Mentha piperita Fogyaszthatunk ehelyett illatos macskamenta (Nepeta cataria), közönséges cickafark (Achillea millefolium), vagy citromfű (Melissa officinalis) teát. Igyunk meg 1-2 csészével a forrázatból és rögvest vegyünk egy forró fürdőt, majd feküdjünk le. Alaposan takarózzunk be, hogy jól kiizzad­junk. Fogyasszunk el rendszeres időközönként (hozzávetőlegesen 4 óránként) 1 kávéskanál fokhagymaolajat és 2 kapszula kombinált port. Láz esetén készítsünk teát bazsalikomból (Ocimum basilicum) egy csipetnyi fekete borssal (Piper nigrum). Ha a betegséget gyomorrontás okozza, akkor hasznos lehet a hólyagos lobéíiával (Lobélia inf­lata) történő hánytatás. …

Tudjon meg többet ➢

Menstruációs görcsök gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Belsőleg Keverjük egyenlő arányban az alábbi gyógynö­vényeket: Angelica sinensis Paeonia lactiflora gyökér Rehmannia glutinosa Glycyrrhiza glabra Készíthetünk teát is az összeállítás 28 g-jának 1   csészényi vízben, lassú tűzön történő főzésé­vel, de be is vehetjük a keveréket zselatin kap­szulákba töltve. Igyunk meg naponta 3×1/2 csé­sze teát vagy vegyünk be 3×2 kapszulát. A ké­szítmény kitűnő tonik nem csak a menstruációs görcsök enyhítésére, de a menstruációs ciklus szabályozására is. Fájdalmakkal kísért menstruáció esetén készít­hetünk teát a következőkből is: Angelica sinensis gyökér – 1 rész Viburnum opulus kéreg – 1 rész Chamomilla recutita – 1 rész Zingiber officinale gyökér – 1/2 rész Áztassunk 28 g keveréket 2 csészényi vízbe. Fo­gyasszunk el naponta rendszeresen 2-3×1/2 csésze teát. Ugyancsak jó hatású összeállítás az alábbi: Mitchella repens …

Tudjon meg többet ➢

Mérges szömörce okozta gyulladás gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Mérges szömörce (rhus toxicodendron) okozta gyulladás. Belsőleg Használjuk a következő vértisztító készítményt: Larrea tridentata – 1 rész Rumex crispus – 2 rész Echinacea angustifolia, vagy purpurea – 2 rész Tegyük a porkeveréket zselatin kapszulákba és vegyünk be 2 óránként 2 darabot belőle. A viszketés csillapítására és a fájdalom eny­hítésére szolgálnak a következő görcsoldók: Piper methysticum – 2 rész Valeriana officinalis – 1 rész Cimicifuga racemosa – 1 rész Lobelia inflata – 1/2 rész A porkeverékkel töltsük meg a zselatin kapszulá­kat és vegyünk be ezekből napjában 3×2 da­rabot. Készítsünk méregtelenítő teát Chrysanthemum morrifolium és Lonicera japonica virágainak nagyjából egyenlő mennyiségben való felhasz­nálásával. Külsőleg Tegyünk a bőrre pakolást az alábbi gyógynövé­nyekből: Symphytum officinale gyökér Althaea officinalis gyökér Ulmus fulva Aloe vera Hamamelis …

Tudjon meg többet ➢

Mérgező növények

Szerző:

Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények – virágok listája Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). Leginkább a gyógyszeripar használja fel megfelelő adagolásban és összetételben a mérgező növények kivonatait, hatásmechanizmusait. A mérgező növényekről való tájékozottság szükségszerűsége nem csak a gyógynövények, hanem az otthonunkban nevelt szoba- és kerti növényekre – virágokra is vonatkozik, melyek elérhető közelségben, elérhetőségben vannak a gyermekek, illetve a háziállatok számára. Mérgező hatásuk alapján a növények – virágok lehetnek mérgezőek, halálosan és fokozottan mérgezőek, illetve enyhén mérgezőek, és az adott növényeknek csak egy bizonyos részük (pl. burgonya), vagy az egész növény lehet mérgező tulajdonságú (növények részei). Az enyhén mérgező növények közé tartoznak azok a növények is, melyek allergiás …

Tudjon meg többet ➢