gyógynövény

Dió (Közönséges diófa)

Szerző:

A Dió (Közönséges diófa) népies neve: Kulcsos dió. A Dió (Közönséges diófa) leírása A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik. Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió. Terebélyes fa, levelei 7-9 elliptikus ép szélű levélkéből tevődnek össze. A porzós virágok csüngő barkát alkotnak, a termős virágok 2-3-as csomókban állnak az ágvégeken. Csonthéjas diótermése sima, húsos, éretlen állapotban zöld, később barna héj veszi körül. A Dió (Közönséges diófa) elterjedése A növény a Balkán-félszigeten, Délkelet-Ázsiában, Kínában őshonos. Máshol telepítik és sok helyen meghonosodott. Hogyan gyűjtsük a Dió (Közönséges diófa) gyógynövényt? Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon …

Tudjon meg többet ➢

Dohány, közönséges (MÉRGEZŐ NÖVÉNY!)

Szerző:

A Dohány, közönséges népies neve: tabak, tubák A Dohány, közönséges leírása A dohány egy nemzetsége érdekes módon a burgonyafélékhez tartozik. Erősen szőrözött növény, levele tojásdad-lándzsás alakú, igen nagy, alul a szárral együtt fut. Buga, szimmetrikus virágzata van. Pártája 4 cm-es, a csészéből hosszan kinyúló, harang alakú, 5 csúcsos felálló cimpákkal rendelkező virág. A Dohány, közönséges elterjedése A dohány Amerikából származik, pszichedelikus szerként használták, azonban a kontinens felfedezése után kereskedelmi céllal termesztették. Európába a XVI. század környékén került. Ma már csak kultúrnövényként ismert, termesztett növény a közönséges dohány. Hogyan gyűjtsük a Dohány, közönséges gyógynövényt? A növény levelét gyűjtik, majd szárítják és ezek után használja fel a dohányipar. A dohány több fajtáját termesztik, attól függően hol termesztett, milyen fajtájú növény az ára …

Tudjon meg többet ➢

Dülmiriggyulladás gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Készítsünk főzetet a következő gyógynövények­ből: Eupatorium purpureum gyökér – 1 rész Arctostaphylos uva-ursi — 1 rész Echinacea angustifolia, vagy purpurea – 1 rész Petroselinum crispum gyökér – 1 rész Zingiber officinale gyökér – 1/2-ed rész Lobélia inflata – 1/2-ed rész Főzzük meg a keverék 28 g-ját 2 csészényi víz­ben és igyunk meg naponta 3-4 csészével, amíg a tünetek nem enyhülnek. Megjegyzés: A készítmény jó hatással van a ve­sére is, és ez is segít a dülmirigy (prosztata) panaszok enyhülésében.

Édesgyökér, igazi

Szerző:

Az Édesgyökér, igazi népies neve: Édesfa, cukorkóró. Az Édesgyökér, igazi leírása A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Szántók, legelők, parlagok évelő növénye. Íze édeskés. Virágzata felálló fürt. Fásodó, belül sárga, édes rizomájú növény. Levelei szárnyasan összetettek, a fonákon mirigyes-ragacsosak. Az ibolyaszínű virágzat 8-15 cm-es, felálló fürt. Termése csupasz, vagy mirigyes-serteszőrös. Az Édesgyökér, igazi elterjedése Hazája a Földközi-tenger keleti része és Délnyugat-Ázsia, máshol termesztik, és itt-ott elvadult. Hogyan gyűjtsük a Édesgyökér, igazi gyógynövényt? A növény gyökérzetét használják gyógyászati célokra, amelynek gyűjtési ideje: október-április. Az Édesgyökér, igazi hatóanyagai: Triterpén-szaponinok, fő hatóanyagként a glicirhizinsavval; flavonoidok, többek közt likviritin a likviritigenin és izolikviritigenin, aglikonokkal, kumarinok. Az Édesgyökér, igazi felhasználása: A triterpén-szaponinok nyálkaoldó, köptető hatásúak. Az édesgyökeret ezért gyakran alkalmazzák köhögéscsillapító készítményekben. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt …

Tudjon meg többet ➢

Erjesztők

Szerző:

Az erjesztők – enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek „standartizált” vagy „félszinetikus” származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok. Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító …

Tudjon meg többet ➢

Eukaliptusz

Szerző:

Az Eukaliptusz népies neve: Eukaliptuszfa. Az Eukaliptusz leírása A mirtuszfélék családjába (Myrtaceae) tartozik. Ausztrália és Tasmánia tipikus fája. Érdekesség, hogy leveleit csak tíz eukaliptuszfaj hullatja el. A levelek helyett szürkésfehér kérgüket hullatják. Magas, gyorsan növő fa, kérge csíkokban leválik. Keresztben átellenes, fiatalkori levelei ülők, lándzsás-tojásdadok, zöldeskékek. Öregkori levelei azonban hegyesek, lándzsás-félhold alakúak, zöldek. Egyedülálló virágainak lepel- és csészelevelei a bimbóban összenőttek, toktermései 1 cm-nél nagyobbak. Az Eukaliptusz elterjedése A XIX. Századtól telepítették a Földközi-tenger mellékén a mocsarak kiszárítására, illetve mint gyorsan növő fát, melyből korán nyerhető faanyag. Díszfa, Tasmániában őshonos. Hogyan gyűjtsük az Eukaliptusz gyógynövényt? Gyógyászati célra a fa leveleit használjuk. Leveleik rendkívül érdekesek. A hosszú száron ülő levéllemez kitűnően tudja követni a napfényt, mindig úgy fordul, hogy élével a …

Tudjon meg többet ➢

Ezerjófű, kis

Szerző:

Az Ezerjófű, kis népies neve: Epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű. Az Ezerjófű, kis leírása A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem. Csupasz, felálló szárú növény, szára a felső részén kettéágazik. Tőlevélrózsás, a levelei keskenyek és hegyesek. Virágai ernyővirágzatot alkotnak, a pártacső virágzáskor a csészéből kinyúlik, 5-8 cm-es kiszélesedő cimpákkal. Az Ezerjófű, kis elterjedése Erdőirtások, száraz gyepek. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos, kivadult. Hogyan gyűjtsük az Ezerjófű, kis gyógynövényt? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A termesztett ezerjófüvek föld …

Tudjon meg többet ➢

Fagyöngy, fehér

Szerző:

A Fagyöngy, fehér népies neve: Madárlép, enyvesbogyó, gyimbor, gyombolyú. A Fagyöngy, fehér leírása A fakínfélék (Loranthaceae) családjába tartozó, félélősködő, kétlaki, gömb alakú cserje. Előfordul lombos fákon: nyárfán, hársfán, akácon, almafán, vadkörtén stb. A fagyöngyfélék családnak több mint ezer faja ismert, hazánkban viszont csak két fajuk él, a sárga és a fehér fagyöngy. A fehér fagyöngy termése borsónyi méretű, fehéres színű, sűrű ragadós nedvű bogyó. A Fagyöngy, fehér elterjedése – Hogyan gyűjtsük a Fagyöngy, fehér gyógynövényt? A fehér fagyöngy ágvégeit hasznosítják gyógyászati célokra, melyeket ősztől tavaszig – a gazdafák lombfakadásáig – érdemes gyűjteni. A Fagyöngy, fehér hatóanyagai: A fagyöngy a tápanyagok egy részét a gazdanövényből szívja fel, így természetesen a hatóanyag-összetétele is változó lehet. A legjobb gyógyhatást a nyárfán élősködő fagyöngynek …

Tudjon meg többet ➢

Fecskefű, vérehulló

Szerző:

A Fecskefű, vérehulló népies neve: Aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű. A Fecskefű, vérehulló leírása A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén élő évelő növény. Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle. Narancssárga tejnedvű növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, a szárnyak ovális alakúak, durván csipkézettek, vagy hasogatottak, virágai 1-2 cm szélesek. A Fecskefű, vérehulló elterjedése Gyomtársulások, cserjés útszélek és kertek. Egész Európában és Ázsiában elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Fecskefű, vérehulló gyógynövényt? A növény felhasználandó része a gyökér és a virágos hajtás. Teljes virágzáskor gyűjtik a tavaszi hónapokban, néha gyökérzettel. A gyökérzetet ősszel vagy tavasszal szedik. A Fecskefű, vérehulló hatóanyagai: A növényben megtalálható alkaloid keverék mintegy 30 alkaloidból (koptizin, kelidonin, berberin, …

Tudjon meg többet ➢

Fecsketárnics

Szerző:

A Fecsketárnics népies neve: Népies elnevezése nem ismert. A Fecsketárnics leírása Kétszikű évelő növény. A tárnicsvirágúak rendjéhez és a tárnicsfélék fajához tartozó növény. Szára elhajló, nem elágazó, 30-100 cm magasra növő sűrűn leveles sokvirágú növény. 3-5 cm-es virágai a felső levélhónaljban találhatóak, sötétkékek, belül sávozottak csoportosan állnak.  kiszélesedő cimpa között egy tompafog található. A Fecsketárnics elterjedése Közép- és Dél-Európában elterjedt növény. Jellemzően a hegyekben honos, lápréteken, legelőkön, erdőszéleken fordul elő. Hogyan gyűjtsük a Fecsketárnics gyógynövényt? Gyökerét kevéssé használják, hamisítványnak számít, mert kevés szverozid alapú, keserű szekoiridoid-glikozidot tartalmaz. A Fecsketárnics hatóanyagai: Gentiopikrin keserűanyag. Kevés szverozid alapú, keserű szekoiridoid-glikozidot is tartalmaz. Drogja gyökérdrog. A Fecsketárnics felhasználása: Napjainkban már a homeopátia alkalmazza, de a homeopátia is inkább testvér faját a kígyótárnicsot . A …

Tudjon meg többet ➢