Bodza

Bodza, fekete

Szerző:

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Bodza, fekete gyógynövényt? Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. A Bodza, fekete hatóanyagai: A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél …

Tudjon meg többet ➢

Flavonidok

Szerző:

A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógynövények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika virág. A pirosítógyökeret indikátorok készítésénél használják, mert szeszes kivonata sav hatására pirossá, lúg hatására kékké válik (pH-érték meghatározás, vizsgálat).

Glikozidák

Szerző:

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt). A gyógynövény – glikozidák összetételük alapján lehetnek: Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

Szerző:

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢

Vitaminok, ásványi anyagok

Szerző:

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. …

Tudjon meg többet ➢