Articsóka

Articsóka, kerti

Szerző:

Az Articsóka, kerti népies neve: Olaszparaj. Az Articsóka, kerti leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik. Erős habitusú növény, kissé tüskés vagy tüskétlen, egyszerű vagy szárnyasan hasadt levelekkel. A fészekvirágzat nagy, 8-15 cm átmérőjű, benne kék, csöves virágok. A fészekpikkelyek alsó része húsos, tompa tojásdad, lekerekített vagy tüskék, hegyes függelékkel. Az Articsóka, kerti elterjedése A legtöbb termesztett faj a Földközi-tenger partvidékén fordul elő és zöldségként termesztik, Közép-Európában is elterjedt. Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről származó vad articsóka fajból nemesítették. Hogyan gyűjtsük az Articsóka, kerti gyógynövényt? A hazai gyógynövényboltokban, piacokon beszerezhető. Az Articsóka, kerti hatóanyagai: Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák, melyek a feldolgozás során keletkező klorogénsavat, cinarint tartalmaz, valamint megtalálhatók …

Tudjon meg többet ➢

Keserűanyagok

Szerző:

A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógynövények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű.

Toxinok

Szerző:

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢

Vitaminok, ásványi anyagok

Szerző:

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. …

Tudjon meg többet ➢