antibakteriális

Keserűanyagok

Szerző:

A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógynövények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű.

Szedés, termesztés, tárolás

Szerző:

Annak érdekében, hogy hatásosak legyenek a növényi gyógyformák (gyógytermékek), a gyógynövényeknek tar­talmazniuk kell hatóanyagaik lehető legteljesebb (optimális) mennyiségét, illetve minőségét. A gyógynövények hatóereje több tényezőtől függ:

  • A fajtól
  • A termőhelytől és az éghajlati viszonyoktól
  • A begyűjtés időpontjától
  • A Szárítás és tartósítás módjától
  • A tárolás feltételeitől
  • A tárolás formájától
  • A tárolás időtartamától

Akár magunk gyűjtjük be gyógynövényein­ket, akár boltban vásároljuk meg őket, jó ha tisz­tában vagyunk azokkal a tényezőkkel, ame­lyek befolyásolják a gyógyításra használt növé­nyek hatóanyag tartalmát.

Tudjon meg többet ➢