Gyógynövény határozó

Székrekedés és hasmenés gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Belsőleg Mindkét panaszra kitűnő orvosság készíthető a következőkből: Rheum palmatum gyökér – 6 rész Ulmus fulva – 1 rész Cinnamomum zeylanicum – 1 rész Adjunk a porkeverékhez annyi vizet, hogy nyál­kás massza képződjék, és formázzunk belőle borsó nagyságú, kicsiny pilulákat (pirulákat). Szárítsuk meg a pilulákat alacsony hőmérsékleten, majd márt­suk ezeket megolvasztott méhviaszba. Vegyünk be naponta 3×2-7 szemet belőle. A méhviasz bevonatnak köszönhetően a pilulák a vékony­bélben kezdik meg hatásukat kifejteni. Az egyik legjobb recept mindenféle bélpanaszra a dr. Christopher-féle vastagbél tonik.Vegyünk be ebből napjában 3×2 kapszulát; az adagot megemelhetjük, ha a kívánt hatást nem értük ef. Székrekedésre használhatunk a tömege által ható hashajtót, összekeverve a következő növények magvát: Plantago psyllium Linum sp. Salvia columbariae A magvakat bármilyen arányban keverhetjük. Áz­tassunk …

Tudjon meg többet ➢

Szelídgesztenye

Szerző:

A Szelídgesztenye népies neve: Édes gesztenye A Szelídgesztenye leírása A szelídgesztenye 30 méter magasra is megnőhet. Előfordul 200-300 éves fa is. A szelídgesztenye a fagyokat jól tűri, de hideg helyen a termése nem érik be. A meszes talajon a növény lombja megsárgul. Virágai június-júliusban nyílnak, termése októberre érik be. A szelíd gesztenye igen hasznos növény, a bükk félék családjába tartozik. Levelei széles lándzsásak, fényesen bőrszerűek, szélükön élesen fogasak. A levelek fiatalon szőrösek, később kopaszak. Porzós, hímnős virágai felálló fehéres barkák. A fa csúcsán nagyrészt sárga porzók nyílnak, mely a fa virágzatát adja, később ezek a porzós virágok alakulnak át terméssé, mely a fényesen barna, makkszerű gesztenye lesz. Alapjánál zöld termős virágok találhatóak, melyek később nyílnak mint a porzós virágai. A …

Tudjon meg többet ➢

Szemvidítófű, orvosi

Szerző:

A Szemvidítófű, orvosi népies neve: Vigasztalófű, szemfű. A Szemvidítófű, orvosi leírása E szép nevű növény a tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozik. Megtalálható a hegy- és dombvidékeken, kedveli a nyirkos erdőket, réteket. Egyéves növény. A Szemvidítófű, orvosi elterjedése – Hogyan gyűjtsük a Szemvidítófű, orvosi gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény felső, virágos hajtását használják. Gyűjtési ideje június-július. A Szemvidítófű, orvosi hatóanyagai: A növény iridoid-glikozidokat (eufrozidot, aukubint, katalpolt), flavonoidokat, lignánokat, fenilpropán glikozidokat tartalmaz. A Szemvidítófű, orvosi felhasználása: Tea: A növény teája jótékony hatású gyomor- és bélbántalmak esetén. Borogatás: A fáradt szemek pihentetésére a szemvidítófű langyos főzetét használjuk borogatásként. Bizonyos szembetegségeknél kiváló gyógyír, így például árpa vagy kötőhártya-gyulladás esetén. A fáradt szemek pihentetésére, megnyugtatására külsőleg használhatjuk a borogatást. A szemvidítófüvet tartalmazó homeopátiás készítményeket a szem …

Tudjon meg többet ➢

Szénhidrátok

Szerző:

A szénhidrátok a cukrok és polimerizált származékaik, a fotoszintézis során keletkező szerves széntartalmú vegyületek. Poliszacharidok (a cukormolekulák számától függően) lehetnek: a nyálkák, melyek vízzel összekeveredve megduzzadnak, sűrűn folyó kolloid oldatot képeznek, és ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, lassítják más hatóanyagok felszívódását, ezt pl. gyógyszerek bevételénél figyelembe kell venni! Gyógynövények: lenmag, hárs, szentjános kenyér, fehér akácvirág, lándzsás útifű, mályva, édesgyökér, ibolyagyökér, ökörfarkkóró. a keményítő növények részére tartalék tápanyag, gyógyszerkészítésben segédanyag. a pektin véralvadást serkentő, hasmenés elleni szer, lassítja a C-vitamin és a penicillin kiürülését a szervezetből. Gyógynövények: füge, fehér csillagfürt, orvosi ziliz. az inulin fruktóz molekulákból épül fel, a szervezet inzulin nélkül képes hasznosítani, így cukorbetegek részére ajánlott. Gyógynövények: bojtorján, katángkóró, gyermekláncfű. a cellulóz a növény szilárdításában vesz részt, sebkötöző anyag. …

Tudjon meg többet ➢

Szenna

Szerző:

A Szenna népies neve: – A Szenna leírása A Szenna a lepényfélék családjába tartozó félcserjék. A Szenna (Ceasalpiniaceae) Indiában, Arábiában élő, 1-1,5 m magas növény. A Szenna elterjedése – Hogyan gyűjtsük a Szenna gyógynövényt? A Szenna cserje megszárított levelét és termését alkalmazzák gyógyászati célokra. Gyógynövényszaküzletekben beszerezhető. A Szenna hatóanyagai: A levél tartalmaz homo- és heterodiantron-glikozidokat, szennozid A, B, C és D-t, aloeemodint és reinglikozidokat, valamint flavonoidokat. A termés aloeemodin-tartalma kisebb. A Szenna felhasználása: Teakeverékekben alkalmazzák. Számos gyógyszertári készítmény tartalmaz szennalevelet. Hatóanyagainak köszönhetően erős hashajtóként használják. Jó tudni a Szennáról! Túl nagy mennyiségben és tartósan ne alkalmazzuk, mert erős hashajtó! Az alkalmazásakor fellépő hasfájás oka leggyakrabban a túladagolás. Alkalmazása nem javasolt bélszűkület, a bél akut gyulladásos megbetegedései esetén, menstruáció, terhesség és …

Tudjon meg többet ➢

Szilfa

Szerző:

A Szilfa népies neve: Kopasz vagy mezei szil. A Szilfa leírása Kétszeresen fűrészelt levelei aszimmetrikusak, a levélnyéllel derékszöget zárnak be.  Az erezet villás elágazásainál szőrös. A levelek felső oldala csupasz és fényes. Március-áprilisban virágzik. Virágzata fehéres bibéjű, ernyőszerű és bogas. Termése úgynevezett szárnyas makk. Szilfafélék családjába tartozik, ismert kopasz vagy mezei szil néven is. A szil 20-30 méter magasra nő, lombhullató fa. Koronája változatos, keskeny, boltozatos. A kérge barnásszürke, hosszú, mély barázdákkal és bordákkal. Csupasz ágain parafacsíkok figyelhetőek meg. A Szilfa elterjedése Délnyugat-Ázsiában és Északnyugat Afrikában honos növény. Európában inkább délen és a mérsékelt éghajlaton található, elterjedése jellemzően az árterületeken, folyóvölgyekben gyakori. Közép-Európa északnyugati részén nem található. Hegyvidékekben legfeljebb 600 méteres magasságig emelkedik. Hogyan gyűjtsük a Szilfa gyógynövényt? – A …

Tudjon meg többet ➢

Szilva

Szerző:

A Szilva népies neve: Szilva A Szilva leírása A házi, közönséges szilva a Prunus domestica, ez a legelterjedtebb, legismertebb szilva. A szilva a rózsafélék családjába tartozik. Lehet fa vagy cserje is. Ovális, kihegyezett csúcsú levelei csipkésen fogazottak. Levelei felül kopaszok, míg fonákukon kevésbé ugyan, de pelyhesen szőrösek. Kettesével álló virágaik, finoman szőrözött kocsányaik lombfakadással egy időben nyílnak. 7-12 mm zöldes-fehér sziromlevelei vannak. Termései fajtától függően különbözőek. A Szilva elterjedése A közönséges házi szilva csak termesztett növényként, ismert. Előfordulhat elvadulása is, de jellemzően gondozott gyümölcsösökben található meg. Hogyan gyűjtsük a Szilva gyógynövényt? Az érett szilvát fogyasztjuk. A Szilva hatóanyagai: Drogja a Pruni domestici fructus és cortex, a szárított, érett termésekben illetve a friss kéregben. Megtalálhatóak benne különféle gyümölcssavak, cukrok, pektinek, ásványi …

Tudjon meg többet ➢

Szurokfű, közönséges

Szerző:

A Szurokfű népies neve: Szárazfű, feketegyopár, kasbók, vad majoranna, balzsammag. A Szurokfű, közönséges leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Napos területeken, réteken, cserjésekben, erdőszéleken megtalálható illatos, évelő növény. Gyakran vörössel futtatott szárú, aromás illatú növény. Levelei tojásdadok, ép szélűek, mirigyesen pontozottak. A piszkos-rózsaszín, ritkábban fehér 4-7 mm hosszú virágok a murvalevelek hónaljában nyílnak, fejecskeszerű virágzatot alkotnak, a virágkocsányon a fejecskék füzérben vagy ernyőben helyezkednek el. A Szurokfű, közönséges elterjedése Száraz gyepek, rétek, ritkás erdők. Európában, Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Szurokfű, közönséges gyógynövényt? A növény föld feletti virágos hajtásának felső részét gyűjtik. Virágzása a nyári hónapokra esik. A Szurokfű, közönséges hatóanyagai: A növény illóolajat (karvakrolt, timolt, limonént), flavonoidokat és cseranyagokat tartalmaz. A Szurokfű, közönséges felhasználása: A fűszernövényként „oregano” néven is …

Tudjon meg többet ➢

Tályog gyógyítása gyógynövényekkel

Szerző:

Belsőleg Kapszulázzuk a következőket: Echinacea angustifolia, vagy purpurea por – 3 rész Larrea tridentata por – 3 rész Althaea officinalis gyökér – 1 rész Cayenne erőspaprika – 1/2 rész Vegyünk be 2 kapszulát 2 óránként. Ahogy javul a fertőzés állapota, úgy csökkentsük a szedés gyakoriságát 4 órára. Külsőleg Készítsünk pakolást a következőkből: Piantago sp. levele – 2-3 levél összezúzva Symphytum officinale levele – 1-2 levél összezúzva Cayenne erőspaprika – egy csipetnyi Althaea officinalis gyökér pora – egy csipetnyi Tegyük közvetlenül az érintett területre. Megjegyzés: Ez a kettős kezelés nagyon ha­tásos mindenféle fertőzésre, feltéve, hogy követ­kezetesen betartjuk a szigorú diétát. Hasznos le­het, ha egyidejűleg gyógynövényből készült hashajtót és vastagbél tonikot is alkalmazunk.

Tarackbúza, közönséges

Szerző:

A Tarackbúza, közönséges népies neve: ebgyógyítófű, tarackfű, tarack, Hungaricus taraccusnak. A Tarackbúza, közönséges leírása Pázsitfűfélék családjához tartozik. Magas növésű évelő szálfű, gyökere messze kúszó tarack, ezáltal terjed, szaporodik. Igen terhes gyomnövény. Sűrű növény, egy-egy tőnek akár 200 hajtása is lehet, attól függően milyen idős a növény. Minél idősebb annál sűrűbb. A szár felfelé változó magasságban nő, elérheti akár a 250 cm is.Levelei tompazöldek, kékesszürke deres bevonattal. Szárölelő levélfülecskéi vannak. A levélhüvely hengeres, kopasz vagy szőrös. A Levéllemez kihegyesedő, 6-18 cm hosszú, 3-10 mm széles, felső rövid szőrei miatt kissé érdes. Kalásza 8-12 cm hosszú, felálló vagy elhajló, ritkán bókoló. A füzérkék lazák, két oldalon ülők, 10-20 mm hosszúak, 3-8 virágúak, többé-kevésbé elliptikusak, laposak, összenyomottak. A pelyvák 12 mm hosszúra is …

Tudjon meg többet ➢