Majoránna

A Majoránna népies neve:

pecsenyevirág, majoranna

Majoránna leírása

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, mediterrán vidékeken őshonos, nálunk termesztett egyéves fűszernövény. Íze kellemes.

Fűszeres illatú, szürkén molyhos növény. Levelei kerek-tojásdadok. Fehéres vagy rózsaszín virágai mintegy 4 mm hosszúak, a tömötten egymásra simuló murvalevelek hónaljában, illetve végálló álfüzérben nyílnak.

Majoránna elterjedése

Hazája Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia. Fűszernövényként termesztik, ritkán elvadul.

Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt?

A növény évente kétszer aratható, virágos leveles szárát július-augusztus folyamán gyűjtik.

Majoránna hatóanyagai:

„Főként szabinénhidrát-tartalmú illóolaj; csekély mennyiségben fenol-glikozidok, mint az arbutin; flavonoidok, típusos cserzőanyagok.”

Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt?

A növény föld feletti virágos, leveles szárát hasznosítják gyógyászati célokra. Illóolajat (szabinént), cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

Majoránna felhasználása:

A majoránna kiváló görcsoldó, izzasztó, szélhajtó, erő­sítő (tonizáló), köptető, serkentő és menstruációt elősegítő, megindító hatású gyógynövény.

A majoránna enyhén serkentőleg hat a gyomornedvek elválasztására, görcsoldó és nyálkaoldó tulajdonságú. Főként fűszernövényként használatos, de a népi gyógyászatban étvágytalanság, emésztési panaszok, felfúvódás, a gyomor-bél traktus görcseinek és görcsös köhögés csillapítására is alkalmazzák. A drog fenolglikozid-tartalma miatt hosszú távú felhasználásra nem felel meg. A majoránna kivonatot és illóolajat bedörzsölőszerek és fürdők alkotórészeként meghűlés, idegfájdalmak és reuma enyhítésére használják. A tradicionális majoránnakenőcs csecsemők és kisgyermekek náthája ellen volt használatos. Alkalmazását ma nem javasolják, mivel, tisztázatlan okok miatt, esetlegesen a bőr depigmentációját idézheti elő. A majoránna kiváló antioxidáns, például gátolja a disznózsír avasodását. Homeopátiás felhasználási területe a szexuális érzékenység fokozása.

Tea készítése

A két csészényi fel­forralt (100 °C-os) vízbe áztatott 14-28g majo­ránnából készült tea gyomor- és bélbántalmakra, fejfájásra, hascsikarásra és különféle idegrendszeri panaszokra jó.

Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1 teáskanálnyi szárított majoránnát, és 3 perc elteltével szűrjük le. A növényből készült tea szélhajtó, étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és idegnyugtató hatású. Kenőcs: 4 teáskanálnyi porított majoránnát 2 evőkanál borpárlattal öntsünk le, és lefedve hagyjuk állni egy órát, majd adjunk hozzá 2 evőkanál vajat, és az egészet melegítsük fel vízfürdő fölött, állandó kevergetés közben, mintegy 10 percig. A kenőcsöt át kell szűrni mullpólyán, majd zárjuk jól zárható tégelybe. Kihűlve használható. Hűtőszekrényben tároljuk, és 3-4 hetente készítsünk új kenőcsöt. A náthás kisgyerek orra környékét bekenve csökkenthetjük az orrdugulást. Olaj: Apróra vágunk 3-4 evőkanál friss majoránnát, és összekeverjük 100 ml olajjal. Meleg helyen egy hónapig érleljük, majd szűrjük le és töltsük sötét, légmentesen zárható üvegbe. Felfúvódásnál a köldök feletti részt kell bedörzsölni egy kis majoránna olajjal, és 15-20 perc múlva megszűnik a puffadás. Fűszerként: A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert. Sültek, főzelékek, levesek, pástétomok, saláták ízesítésére használják.

A gyomor-, bél- és epebántalmak enyhítésére kiválóan alkalmas. Az illóolajok görcsoldó, szélhajtó, étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és nyákoldó hatása jól ismert. Meghűlés idején az orrdugulást megszünteti, hogy ha a majoránnafüves kenőcsöt az orr belsejébe és környékére kenjük. A majoránna kivonatát és illóolaját kenőcs és bedörzsölőszer formájában reumás fájdalmak enyhítésére alkalmazzák.

A majoránna alkalmazható menstru­ációs görcsökre és hányingerre, valamint has­görcsök súlyos eseteiben. Hatásos tengeribetegség ellen is, de a fürdővízbe téve hűtő hatást érünk el ve­le, és az álmatlanságra is jótékonyan hat.

Jó tudni a Majoránnáról!

Ha huzamosabb ideig, 2-3 hétig napi rendszerességgel fogyasztunk majoránnateát, az arra érzékenyeknél fejfájást okozhat. Bár a majoránnafű csak csekély mennyiségben tartalmaz fenol-glikozidokat, hosszú távú alkalmazása nem javallott. Egyes források szerint a kisgyermekek náthájának kezelésére használt majoránnakenőcs a bőr depigmentációját – bőrfesték-hiányt – idézheti elő.

Érdekesség a Majoránna kapcsán:

Régi népi szokás, hogy azok a lányok, akik szép házasságot szeretnének, a kelengyéjük közé majoránna levelet tesznek. Az ókorban nagy tisztelet övezte majoránnát, a boldogság szimbólumaként tartották számon.

Majoránna az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Fehér, kétoldali szimmetriájú virágok.